A közbeszerzési törvény módosításáról szavaztak

A közbeszerzésen ajánlatot tett fővállalkozó nem engedményezheti és nem zálogosíthatja el a neki járó ellenértéknek azt a részét, amelyből az alvállalkozóit kell kifizetnie - egyebek mellett ezt a módosítást fogadta el a parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfőn, amikor szavazott az új közbeszerzési törvényhez benyújtott módosító javaslatokról.

A 400 módosító javaslat zöme pontosítás, illetve olyan javítás volt, amely elírásokat tett helyre az eredeti törvényjavaslatban. Kiegészítés, illetve valós módosítás kevés volt a kormány és a bizottság által is támogatott indítványok között. Az eredeti szövegben szerepelt, hogy az ajánlattételi határidő lejárta után a közös ajánlattevők személyében - ide értve a gazdasági társaság alakítását is - már nem lehet változás. A gazdasági társaság alakítása kikerült a szövegből. Így a közös ajánlattevők az ajánlattételi határidő lejárta után is alakíthatnak közös társaságot a vállalt munkára. Ugyanez vonatkozik a kétfordulós eljárásokra is, ahol az első fordulóra jelentkezés után is alapítható társaság. A hirdetményeket a Közbeszerzési Hatóság teszi közzé. Ez egészül ki azzal, hogy a közzétételért beszedett igazgatási szolgáltatási díjat a hatóság a saját működésére köteles fordítani. A javaslat felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetői nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban. Ez egészül ki a hűtlen kezeléssel, a hanyag kezeléssel, valamint a költségvetési csalással. Az eredeti szöveg szerint ha a teljes munka egyes részeire is lehetett ajánlatot tenni, akkor az eredménytelenség csak az eredménytelenségi okkal érintett részre hat ki. A módosítás szerint az ajánlatkérő kinyilváníthatja azt, hogy ha akár egy rész is eredménytelen, akkor az egészet annak tekinti. A kétfordulós eljárásban az eredeti szöveg szerint a pénzügyi, gazdasági, valamint a műszaki és szakmai alkalmasság mérlegelésével jutnak tovább a jelentkezők a második fordulóba. A módosítás kiveszi a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot, így csak a műszaki és szakmai alkalmasság dönt a második fordulóba jutásról. Több olyan módosító javaslat volt, amely visszaállította volna a Közbeszerzési Hatóság státuszát arra a szintre, amelyen jelenleg a Közbeszerzések Tanácsa működik. Vagyis a kormányhivatal helyett az Országgyűlés alá tartozó szervezetté alakították volna vissza, e javaslatokat azonban nem támogatta a bizottság. A hatóság elnöke által kinevezendő döntőbizottsági tagok az eredeti közszolgálati jogviszony helyett kormánytisztviselői jogviszonyban tevékenykednek.