Mihalicska István: Javulnia kell a vagyonőrök társadalmi megítélésének

– A kamara hivatalos elnevezése alapján bizonyára sokan nem tudják, hogy mivel is foglalkoznak, így a Csongrád megyei szervezetről sincs sokunknak pontos képe. Hány tagjuk van?

– A kamara köztestület, a köztestületeket megillető minden jogosítvánnyal rendelkezik. A szakmai érdekképviseleten túl a tagok és nyilvántartott vállalkozások érdekeit egyaránt képviseli. Tájékoztatja, segíti és védi a biztonsági jogszabályokban járatlan állampolgárokat a vagyonvédelem területén lévő etikátlan, szabálytalan, jogsértő vagyonőrökkel vagy vállalkozásokkal szemben. Emellett partnere a rendvédelmi szerveknek a hatékony bűnmegelőzésben. Körülbelül 3500 regisztrált tagunk van, közel 400 fő egyéni vállalkozó és 110 bt., illetve kft.

– Ha a kamarán túlra tekintünk, ezen a munkán kívül milyen tevékenységeket végzett, milyen a szakmában jól hasznosítható tapasztalatai vannak?

– Tizenöt éve foglalkozom vagyonvédelemmel, ez idő alatt mindvégig a mostani cégemnél dolgoztam, s a szamárlétra minden fokát bejárva ügyvezető igazgató vagyok. Az elmúlt években sajnos háttérbe szorult a testmozgás, de nem szakadtam el a harcművészetektől, küzdősportoktól sem teljesen. Ezen a téren már több mint húszéves tapasztalattal rendelkezem. Jelenleg az ideális arányt próbálom kialakítani – feleségem szerint talán nem túl sok sikerrel – a család és a munka között. A két kisfiam abban a korban van, amikor bizony sok időt, törődést odafigyelést igényelnek édesapjuktól.

– Most, hogy a kamara megyei elnökévé választották, milyen kihívások várnak önre?

– A kihívás kettős, hiszen eddig a kamarában az élőerős terület munkáját kellett ötletekkel, aktív részvétellel segítenem, most a megye élén inkább az irányító koordináló feladatokon lesz a hangsúly. Olyan területekkel kell mélyebben ismerkednem, és beilleszteni a központi munka menetébe, mint például a biztonságtechnika, magánnyomozás, viszont továbbra is csapatjátékosként kell részt vennem a kamara országos szervezetének munkájában.

– Tervez-e valamiben újítást, váltást a korábbi kamarán belül folyó munkához képest?

– Igen, természetesen. Szeretném például ha javulna a kamarai kommunikáció és kapcsolatrendszer. Szükséges továbbá, hogy javuljon a vagyonőrök társadalmi megítélése. A megbízható, udvarias, tisztességes munka nemcsak a vagyonőrök elismerését és presztízsét javítja, hanem a vállalkozások megbízhatóságát piaci helyzetét is stabilizálja, amely a vállalási árakban és a jövedelmekben is kell, hogy előbb-utóbb tükröződjön. Nincsenek illúzióim, tudom, hogy nagyon sok munka és néhány zsákutca áll előttem, s csak utána jönnek a látható eredmények.

– Milyen kihívások, változások elé néz most a szakma?

– Jelen helyzetben a törvényi változás, illetve ezáltal a kötelező kamarai tagság eltörlése előtt nehéz a jövőről beszélni. A kihívások változatlanok, a vállalási árak feltornázását, a dolgozók számára a biztos anyagi háttér megteremtését kell szem előtt tartani a jogszabályi változásoktól függetlenül. A kamarában látom a lehetőséget arra, hogy az üzleti és etikai szabályokat összehangolja és az állam felé partnerségben továbbítsa, valamint a kormányzattal közösen kikényszerítse, betartassa ezeket. Természetesen óriási kérdés, komoly kihívás a kamara működésének biztosítása is.

– A zenés-táncos rendezvények szabályozása változott a West Balkánnál történt tragédia óta. Ez miként érinti a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói kamarát?

– Kamaránk aktívan részt vesz a jogszabályi előkészítésekben, vizsgálja a meglévő jogszabályok hatásait, időszerűségét, életszerűségét. A kamara súlyát jelzi, hogy a BRFK szakértőként kérte fel a West Balkán tragédia kivizsgálásában a tudományos és szakértői bizottságot. A Csongrád megyei kamara már a változás napján elindította a jogszabályban előírt rendezvénybiztosító és biztonságszervező képzéseket, amely nemcsak biztonsági őrök számára teszi lehetővé a további jogszerű foglalkoztatást, hanem a társadalom számára is fokozottabb biztonságot szavatol.