Csökkent a nyelvhasználati küszöb Szlovákiában

Elfogadta a pozsonyi parlament szerda délután a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását. Ennek értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökken a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában – írja a Magyar Nemzet Online.

Hosszas vitát követően a szlovák kormánykoalíció megszavazta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. A törvény módosítását még

Ivan Gasparovic

államfőnek is alá kell írni, továbbá a gyakorlatba is csak leghamarabb tíz év múlva léphet érvénybe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlálás során éri el a 15 százalékot. Szlovákiában jelenleg is folyik egy népszámlálás, előtte 2001-ben volt. A 150 tagú szlovák parlamentben a szavazáskor 78 képviselő támogatta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, ami elég volt az elfogadásához. Az ellenzék füttykoncerttel és bekiabálásokkal fogadta a szavazás eredményét. A törvénymódosítás, ha az államfő is aláírja, júliustól lépne érvénybe.

Félsikerek kompromisszumokkal

A jogszabályt módosító javaslatot

Rudolf Chmel

emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar–szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit csak komoly kompromisszumok árán sikerült elérnie. A koalícióból sem támogatta mindenki a kisebségi jogok bővítését, mások csak bizonyos feltételek mellett támogatták volna. A végső szavazást megelőző kétnapos vita az ellenzék részéről tele volt indulatokkal, magyarellenességgel és alaptalan vádakkal. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) honatyái élesen bírálták a javaslatot, feleslegesnek és veszélyesnek minősítették a szlovák nemzetre nézve. A törvénymódosítást többször egyszerűen csak magyarosításnak nevezték, elhangzott a kisebbségi nyelvi gettók kialakításának vádja, az a vád, hogy a szlovákokat diszkriminálni akarják a magyarok lakta régiókban, hogy kísérlet történik Szlovákia föderalizációjára. Rudolf Chmel hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítást az összes szlovákiai kisebbség támogatta, s

Knut Vollebaek

, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is jónak minősítette. Chmelnek meggyőződése, hogy a jogszabály módosítása hasznos a kisebbségek számára. A módosítás a kvórum csökkentése mellett több területen is szélesíti a kisebbségi nyelvhasználatot a hivatalos érintkezésben, bár nem olyan mértékben, ahogy azt az előterjesztők szerették volna. A jövőben az önkormányzatok kisebbségi nyelven is tanácskozhatnak, kétnyelvűek lesznek a hivatalos iratok, de az anyakönyv például továbbra is kizárólag szlovák nyelven jelenik meg. (Forrás:

Magyar Nemzet Online

)