Újraszabályozzák a kormánytisztviselők, köztisztviselők felmentését

Méltatlanság, bizalomvesztés, illetve nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni a jövőben a kormánytisztviselőket és a köztisztviselőket - a többi között ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet pénteken nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek.

A kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság mindkét esetben alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást, amit a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé. Ennek megfelelően a tervezet szerint a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű. A javaslat - amelyet

Navracsics Tibor

közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyez - rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt. Az előterjesztés alapján méltatlan hivatalára a tisztviselő, ha - akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül - olyan magatartást tanúsít, amely beosztása tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. Nem megfelelő színvonalú munkavégzés miatt akkor bocsátható el a tisztviselő, ha nincs számára megfelelő másik munkakör, vagy ha azt elutasítja. Bizalomvesztésnek pedig az minősül, ha a kormánytisztviselő megszegi kötelezettségét, amely szerint feladatait "szakmai lojalitással köteles ellátni". Az indítvány ugyanakkor megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy jövő év január elsejével létrehozza a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot. Az előterjesztő ezt azzal indokolja, hogy a munkáltatói intézkedések megalapozottságának vizsgálata sajátos szakértelmet, tapasztalatot kíván, valamint gyors és költséghatékony eljárás lefolytatását igényli. A döntőbizottság elnökét és tagjait a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, szervezetét és eljárásait külön törvény fogja szabályozni. A törvényjavaslat indoklása szerint a változtatásokkal, valamint a felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárások bővítésével a kormánytisztviselők és a köztisztviselők az alkotmánynak megfelelő jogvédelmet kapnak, felmentésük pedig "előre kiszámítható módon" történhet meg. A módosítás bizonyos esetekben lehetőséget ad a kormánytisztviselők munkakörének és munkavégzési helyének egyoldalú módosítására is. Feltételként határozza meg a törvényjavaslat, hogy az új munkakör feleljen meg a kormánytisztviselő képzettségének, és azt is, hogy a munkahelye és lakóhelye közötti oda-visszautazás ideje ne haladja meg a napi két órát (tíz éven aluli gyermeket nevelő tisztviselő esetében a másfél órát). Ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, írásos kérelmére öt napon belül fel kell menteni.