Közélet

Szájer: a gyermekek, a lakosság húsz százaléka "jogfosztott"

Szájer: a gyermekek, a lakosság húsz százaléka "jogfosztott"

2011. április 2., szombat
Szájer: a gyermekek, a lakosság húsz százaléka "jogfosztott"

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő botránynak tartja, hogy jelen pillanatban nem egyenlő a választójog, és így a gyermekek, a magyar lakosság húsz százaléka "jogfosztott". A politikus ezt a gyermekek után járó szavazati jog témájában szervezett budapesti konferencián mondta, ahol egy társadalmi tanács létrehozását szorgalmazta a kérdés megvitatására.

Szájer József

, aki a nemzeti konzultációs testület vezetője, a Polgári Magyarországért Alapítvány által rendezett tanácskozáson közölte: javasolja

Orbán Viktor

miniszterelnöknek,

Schmitt Pál

államfőnek, hogy hozzanak létre egy olyan társadalmi bizottságot - demográfusokból, jogászokból, közéleti személyiségekből, a családok képviselőiből -, amely alaposan megvizsgálja a gyermekek után járó szavazati jog kérdését, majd arról jelentést készít. A politikus kezdeményezi azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia indítson kutatásokat a témában. A fideszes EP-képviselő beszédében botránynak nevezte, hogy jelen pillanatban nem egyenlő a választójog, hiszen - mint mondta - egy jelentős társadalmi csoport, a gyermekeké, meg van fosztva a társadalmi ügyekben való aktív részvételtől, nincs képviselete a rendszerben. Szájer József rámutatott: a gyermekek utáni szavazati jog sehol a világban "nem jutott olyan messze", mint Magyarországon, ahol bekerült a kormánypártok alkotmányjavaslatába. Az új alaptörvénybe ugyan - a nemzeti konzultációban mért elutasítás alapján - várhatóan nem fog bekerülni, de a politikus szerint a vitát tovább kell folyatni, hogy a társadalom véleménye megváltozzon. Megjegyezte, a cigánykérdésnek a családi szavazati jog ügyébe való "belekeverését" erkölcstelennek, elhibázottnak, tudatos félreinformálásnak tartja.

Balog Zoltán

államtitkár, fideszes képviselő, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke köszöntőjében elmondta, személy szerint támogatója annak, hogy plusz szavazat járjon a gyermeket nevelőknek. Úgy tűnik, ez most nem valósul meg, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell beszélni erről a témáról - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, bízik abban, hogy változni fog azok aránya, akik mereven elutasítják ennek bevezetését.

Révész Máriusz

fideszes országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi szavazati joggal átalakulna a politikai kampány, változna a költségvetés, az adórendszer és a társadalom családokkal kapcsolatos felfogása is. Hangsúlyozta, rendkívül alacsony ma a termékenységi ráta Magyarországon; a mostani körülbelül 90 ezer helyett évente 140 ezer gyermeknek kellene születnie. "A demográfiai helyzet radikális beavatkozást igényel" - jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte ha a pártok továbbra is nyolc-, nem pedig tízmillió voksért versengenek, akkor ez a radikális beavatkozás várhatóan elmarad. A kormánypárti politikus is erősen eltúlzottnak nevezte azt az ellenérvet, hogy a családi szavazati joggal megnőne a romák súlya a szavazásokon. A konferencián a Nagycsaládosok Országos Egyesületének volt elnöke,

Szabó Endre

felidézte, hogy a szervezet már régóta szorgalmazza a gyermekek után járó szavazati jogot. Ezt a társadalom túlnyomó többsége ugyan ellenzi, de a kérdést napirenden kell tartani, az ugyanis nem tartható, hogy a társadalom mintegy húsz százaléka képviselet nélkül legyen - mondta, ugyancsak rámutatva arra, hogy a politikai kampányokat is megváltoztatná a családi szavazati jog bevezetése, és talán komolyabban foglalkoznának a cigányság gondjaival is. Egykori, 1996-os parlamenti felszólalására emlékeztetett a tanácskozáson

Mécs Imre

volt SZDSZ-es, MSZP-s országgyűlési képviselő. A politikus már akkor, 15 évvel ezelőtt is a gyermekek utáni extra szavazati jog szükségességéről szólt az alkotmányvitában. A választójog általános és egyenlő, minden állampolgárt megillet - idézte akkori beszédét, amelyben feltette a kérdést, hogy miért ne képviselhetné a szülő, illetve a gyám a gyermekeit. Mécs Imre megjegyezte: 1996-ban a Ház minden oldala szinte teljes egyetértésben utasította el kezdeményezését.

Schanda Balázs

, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a gyermekek után járó szavazati jogot szakmailag elfogadhatatlannak tartja, a többes szavazati jog ugyanis - mint kiemelte - összeegyeztethetetlen a választójog egyenlőségének elvével. A kiskorúak választójogát ugyanakkor kifejezetten jó ötletnek véli. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az egyenlőséget nem sértve a személyes joggyakorlástól kellene elszakadni, amellyel összefüggésben megjegyezte, "a technikai kérdésekre mindig van technikai válasz". Az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultáció eredménye alapján

Lázár János

, a Fidesz és

Harrach Péter

, a KDNP frakcióvezetője hétfőn nyújtotta be a frakciószövetség alaptörvény-javaslatához azt a módosító indítványt, amelyben kezdeményezték, hogy az új alkotmány mégse tartalmazzon rendelkezést a gyermekek utáni szavazati jog lehetőségéről. Lázár János ugyanakkor sajtótájékoztatóján azt mondta, az erről szóló társadalmi-szakmai vitát folytatni kell. A miniszterelnök hétfőn a Magyar Televízió Az Este című műsorában a nemzeti konzultáció eredményére utalva úgy fogalmazott: "fáj a szívem azért, hogy az emberek végül is kidobták a családi szavazati jog lehetőségét".

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.