Hetedszerre rendeznek árvízi emléknapot Szegeden

A dél-alföldi cserkészek és a Szeged-Belvárosi Plébánia szombaton immár hetedik alkalommal szervezi meg a Fogadalmi templom előtti téren az árvízi emléknapot, a délelőttől késő estig tartó rendezvényre az ország minden szegletéből várnak vendégeket – tájékoztatta Bobók Anna főszervező az MTI-t.

Az érdeklődők a legváltozatosabb programokon vehetnek részt. A megnyitó után kezdődő főzőversenyen idén rizses lecsó készül majd. A Rover játék során a cél, hogy az ötfős csapat a lehető legnagyobb vagyont összegyűjtse. Vagyont többféleképpen lehet szerezni: ipari és gazdasági tevékenységgel, rablással és kereskedéssel. A mozgást kedvelőknek lesz élő csocsóverseny és íjászat is. Aki pedig bírja tüdővel, részt vehet a toronykiáltó versenyben, hiszen a Dóm legmagasabb pontja ezen a napon megnyílik a látogatók előtt, és a látogatók folyamatos idegenvezetés mellett ismerhetik meg a templomot. A cserkészéletformát egy kiállításon keresztül mutatják be, maguk a cserkészek is különböző ügyességi versenyeket szerveznek. Emellett lesz bábbemutató, és a népi kézművesek is elfoglalják helyüket a téren. Bárki kipróbálhatja a sólisztgyurma- és papírfigura-készítést, gyertyát önthet, bőrözhet, faraghat, szőhet, nemezelhet vagy felöltöztetheti fakanálbábját. A orvostanhallgatók Teddymaci-klinikát szerveznek, ahova a gyerekek elhozhatják kedvenceiket, a leendő orvosok megvizsgálják őket, s elmondják, mi a célja egy-egy beavatkozásnak. A katasztrófavédelem bemutatóval készül, a felnőttek pedig vért is adhatnak. A megfáradt fiatalokat délután

Ragó Ákos

meséi ringatják majd, vagy betérhetnek a Meseerdőbe. A napot a Dómban mise, majd tábortűz zárja. Azok pedig, akik még bírják, azt követően éjszakai városi akadályversenyen küzdhetnek. A rendezvényre mintegy hatszáz érdeklődőt várnak, elsősorban Szegedről és környékéről. Miután ez cserkészrendezvény is, több csoport érkezik az ország minden tájáról, sőt a határokon túlról is. Legmesszebbről a horvát cserkészek jönnek. Szegedet 1879. március 12-én szinte teljesen elpusztította a Tisza áradása, a korabeli beszámolók szerint a város hatezer házából alig 260 maradt meg. A város lakói annak emlékére, hogy megmenekültek az árvíztől, fogadalmat tettek: templomot emelnek

Szűz Mária

tiszteletére. A

Foerk Ernő

által áttervezett templom építését 1913-ban kezdték meg, a Dóm alapkövét 1914. június 21-én helyezték el, ám egy hónappal később az első világháború kitörése miatt leállt az építkezés, amely a világégést követően csak 1923-ban folytatódott. Az ünnepélyes templomszentelésre az egyházmegye alapításának kilencszázadik évfordulóján, 1930. október 24-én került sor, majd néhány hónappal később

XI. Pius

pápa székesegyházi rangra emelte a Fogadalmi templomot.