Pontokkal számítanák ki a nyugdíjainkat

Pontrendszer alapú, a gyermekek számát és iskolázottságát is figyelembe vevő német mintájú nyugdíjszámítás bevezetését javasolja a Népesedési Kerekasztal. A rendszer egyik kidolgozója a Szegedi Tudományegyetem oktatója, Botos József. Az elképzelés szerint a járulékbefizetéseket egyéni számlán, pontok formájában gyűjtenék az emberek. A mindenkori átlagbér egy pontot jelentene, a fizetett járulék pedig töredékpontot.

Botos Katalin

, a Népesedési Kerekasztal szakértője, a javaslat egyik kidolgozója csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: a nyugdíjrendszer átalakítása ösztönzően hathatna a demográfiára, mivel aki több gyereket nevel fel, több nyugdíjat is kaphatna.

Botos József

, a német mintára épülő pontrendszer másik kidolgozója, a Szegedi Tudományegyetem oktatója közölte: az elképzelés szerint a járulékbefizetéseket egyéni számlán, pontok formájában gyűjtenék az emberek. A mindenkori átlagbér egy pontot jelentene, a fizetett járulék pedig töredékpontot. A nyugdíj mértékét úgy számítanák ki, hogy nyugdíjba vonuláskor a pontokat elosztanák a várható élettartammal, és ezzel az arányszámmal szoroznák meg az aktuális nemzetgazdasági átlagbért. A pontrendszerben megjelenne a felnevelt gyermekek száma és az iskolázottsági fokuk is - tette hozzá Botos József. Botos Katalin egyetemi oktató ezzel összefüggésben a legfontosabbnak a foglalkoztatás bővítését tartja, mert ha nincs munkahely, akkor nem mernek gyermeket vállalni az emberek.

Kopp Mária

, a kerekasztal vezetője a sajtótájékoztatón ismertette a gyermekesély-munkacsoport ülésén megfogalmazott javaslataikat is. A Népesedési Kerekasztal - elismerve a kormányzat eddigi erőfeszítéseit - indítványozza, hogy a kormány sürgősen emelje a családi pótlékot, a nyugdíjminimumot, az ehhez kapcsolódó segélyeket, illetve a gyerekeket érintő természetbeni és szolgáltatási normatívákat, valamint javítson a gyermekétkeztetési rendszeren. A Semmelweis Egyetem Magatartáskutató Intézetének igazgatóhelyettese azt is kiemelte: össze kell fogni a széttagolt gyermekellátási formákat.

Pászthy Bea

, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy egész Európában egyre nagyobb kihívást jelent a gyermekek testi és lelki egészségének hanyatlása, illetve a gyermekszegénység. Hozzátette, hogy a gyermekek egészségének ügye nemzetstratégiai kérdés, amelyben az oktatási, az egészségügyi, a szociális szektornak, a bűnmegelőzési és a médiahatóságnak kellene együttműködnie. Kitért arra, hogy az OECD-országok között a gyermekegészség-egyenlőség szempontjából Magyarország Európában az utolsó helyen áll, és ezen mindenképpen változtatni kell. Ezzel összefüggésben a védőnői és gyermekorvosi hálózat fejlesztését javasolta.