A felsővezetők 30%-a élne korrupciós ajánlattal

Egy feltételezett korrupciós helyzetben a magyarországi cégek felsővezetőinek 30 százaléka nem utasítaná vissza a korrupciós ajánlatot - ismertették az Ernst&Young szakértői pénteken annak a 300 céget átfogó felmérésnek az eredményét, amelyet az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézettel közösen végeztek tavaly novemberben.

A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezett felsővezetők szóbeli tájékoztatása szerint az úgynevezett korrupciós együttható 10 százalék, azaz a megszerzett üzlet értékének tíz százaléka kerül valakinek a zsebébe - mondta

Bíró Ferenc

, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelés üzletág vezetője. A felmérésben az 50 főnél többet foglalkoztató, 250 millió - 10 milliárd forint feletti árbevételű cégek vettek részt. Etikai forródrótot a válaszadók 11 százaléka alkalmaz, míg Nyugat-Európában ez az arány megközelíti a 90 százalékot - közölte

Pintér Zoltán

az Ernst&Young szakértője, hozzátéve, hogy az etikai kódexszel rendelkező cégeknek is csak a harmada rendelkezik etikai forródróttal. Az etikai kódex a vállalat etikus, azaz üzletileg átlátható, kiszámítható és szabályszerű működését tartalmazó gyűjtemény, az etikai forródrót pedig egy olyan eszköz, amelyen a korrupciót észlelő, tapasztaló anonim bejelentő azonnali közlése eljut a cég illetékeséhez. Egy etikai kódex a vállalkozások működését kiszámíthatóvá, átláthatóvá teheti, ezáltal csökkenthető a korrupciós kockázat - magyarázták az Ernst&Young szakértői. A kutatás kimutatta, hogy a cégen belüli etikai vétségeket 36 százalékban bejelentés alapján tárták fel, ugyanakkor a feltárt etikai vétségek 33 százalékában semmilyen intézkedés, retorzió nem történt. Az Ernst&Young szakértői meglepőnek nevezték, hogy a válaszadók 43 százaléka szerint vállalatuknál nem volt etikai vétség. A felmérésből levonható egyik legfontosabb következtetés, hogy a jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága, jelentős korrupciós kockázatot jelent. A válaszadók csaknem fele úgy vélte, hogy a jogszabályi környezet sok kiskaput hagy, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget. Arra a kérdésre hogy a korrupciós ügyek hány százaléka kerül Magyarországon nyilvánosságra, a felmérés készítői 10 százalékot mondtak, azaz a korrupciós ügyek 90 százaléka rejtve marad. A felmérés kapcsán az Ernst&Young szakértői rögzítették: egy gazdaság versenyképességét, fejlődési lehetőségeit alapvetően meghatározza intézményi és szabályozási környezte. A magas korrupciós kockázat, a korrupció miatti bizonytalanság aláássa mind a gazdaság versenyképességét, mind a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatokat és a vállalkozások közintézményekkel való kapcsolatait. A korrupció alapjaiban rombolja egy társadalomban a bizalmat. A korrupció visszaszorításában jelentős szerepe lehet egy jól megszerkesztett és erős szankciókat tartalmazó pártfinanszírozási törvénynek - jelentette ki Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelés üzletág vezetője.