A doni katasztrófáról emlékeztek meg a Mátyás-templomban

Koszorúzással és misével emlékeztek meg a második magyar hadsereg hősi halált halt katonáiról a Mátyás-templomban. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum az 1943. január 12-i, Don kanyar mellett elesett és fogságba került honvédeknek tisztelgett – írja a Magyar Nemzet Online.

A 2. magyar hadsereg alig egy évvel a megalakulása után történelmünk egyik legsúlyosabb vereségét szenvedi el: a gyengén felszerelt, alig gépesített csapatoknak egy közel 200 kilométer hosszú szakaszt kellett védeniük a sokszoros fölényben lévő orosz csapatoktól.

„a csonkok térdre hullanak”

Szakály Sándor

történész a megemlékezésen elmondta: a 2. magyar hadsereg 1942 tavaszán és nyarán három ütemben érkezett ki a keleti frontra. A körülbelül 200 ezer fős hadseregbe több ezer zsidót és kisebb részben munkásmozgalmi aktivistákból álló munkaszolgálatos alegységeket is besoroztak. Az első lépcsőben kiérkező, Orjol és Kurszk térségében kirakott III. hadtest nyomban az első vonalba került, és a német csapatokkal együtt harcolva, igen súlyos veszteségek árán küzdötte előre magát Voronyezs irányában a Donig. Az ezt követő két lépcsőben érkező csapatok ugyan harc nélkül, de több mint ezer kilométeres gyalogmenetben érkeztek a Donhoz, majd azonnal megkezdték védőállásaik kiépítését. A magyar csapatok a folyó mentén 200 kilométeres sávban ásták be magukat, ezt a területet kellett tartaniuk. Délre tőlük a szintén elégtelen felszereléssel harcba induló olasz hadsereg, északra pedig a németek védekeztek. Főként páncéltörő fegyverzetnek voltak híján, az immár tömeggyártásban előretolt szovjet T-34-es harckocsira szinte semmi ellenszerük nem volt. 1943. január 12-én az urivi és scsucsjei hídfőkből kiinduló nagy erejű szovjet támadás két helyen áttörte az arcvonalat, majd szétszakította a magyar haderőt. A magyar és német visszavonulást főként a magyar csapatok fedezték. A magyar hadsereg ebben az egyenlőtlen küzdelemben 1943. január 12. és február 9. között a Don-kanyarban megsemmisült, a 200 ezer főből több mint 40 ezren haltak hősi halált a harcokban, vagy fagytak meg a hidegben. A megemlékezést a Mátyás-templomban tartották, ahol a mise után koszorút helyeztek el az áldozatok emlékére.

Forrás:

Magyar Nemzet Online