Ügynökinformációk – a megfigyeltek dönthetnek

Az államtitkár szerint az állam rendszerezni és átadni szeretné a megfigyelteknek a róluk szóló jelentéseket, nem pedig magánál tartani az egykori titkokat. A megfigyeltek információs önrendelkezése lesz a főszabály.

Nem veszik el semmilyen adat és információ a mágnesszalagokon tárolt ügynökanyagokból és megfigyelési ügyekből azt követően sem, hogy azok feldolgozása a civil Kenedi-bizottságtól visszakerül az államhoz, az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz – nyilatkozta

Rétvári Bence

, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában hétfő reggel. A politikus szerint azért van szükség az állam ismételt szerepvállalására e téren, mert az elmúlt húsz évben sem tudták megoldani a "különféle bizottságok" az ügynöklisták és az állampárti besúgói rendszer ügyét, és nem sikerült pontot tenni a sokszor máig is kiható egykori hálózati rendszer hagyatékának végére. Semmi nem vész el a pártállami ügynöklistákat tartalmazó mágnesszalagok információi közül azt követően sem, hogy azok feldolgozása a civilek kezéből (Kenedi-bizottság – a szerk.) most visszakerül állami kézbe, az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz – reagált kérdésre válaszolva a Rétvári Bence a Hattól nyolcig stúdiójában. A politikus hozzátette: ha valamit el akartak veszíteni, azt már úgyis elveszítették az elmúlt húsz évben. Az állam a következő egy évben a szalagokról kinyomtatni, rendszerezni, majd végül az érintetteknek - megfigyelteknek - átadni szeretné a Történeti Hivatalban őrzött anyagokkal "összefésült" információkat. Arra a felvetésre, hogy léteznek kritikák, melyek szerint az adatfeldolgozás civil kontroll alóli kivonása után kétségessé válik, mi kerülhet nyilvánosságra az adatok közül az állami szűrőn át, Rétvári Bence úgy reagált: sok bizottság próbálta már hiába megoldani ezt az ügyet, az ügynöklisták és megfigyelések ügyét az elmúlt húsz évben, a rendszerváltás óta. “Szerintünk akkor oldódik meg, ha nem bizottságok foglalkoznak ezzel, hanem maguk az érintett személyek, akikről a megfigyeléseket végezték, döntsenek ők” - szögezte le az államtitkár.

Vége a csonka kiszivárogtatásoknak?

A kormány összességében is újszerűen áll hozzá az ügynökkérdéshez – derült ki az interjúból. “Húsz éve abban élünk, hogy politikai vagy más célokból ki-ki csonka ügynöklistákat hoz nyilvánosságra; sokan gondolják, hogy nem véletlenül pont azokról és pont akkor jelennek meg az egyébként jól láthatóan csak részinformációkat tartalmazó különféle adatok. Mi szeretnék, ha húsz év után végre véget érne az ügynöklisták kérdése, befejeződne az ügynökösdi, egymás vádolása; szeretnék végső pontot tenni az ügy végére” - ismertette a kormánydöntések hátterét Rétvári Bence.

Fő szabály a megfigyeltek információs önrendelkezése

A politikus kifejtette: mind a most feldolgozás alatt álló, mágnesszalagon tartott információk, mind a Történeti Hivatalban őrzött megfigyelési ügyek aktái egy erkölcstelen, morálisan vállalhatatlan rendszerben gyűjtött adatokat tartalmaznak. “Úgy gondoljuk, nem erkölcsös, ha az állam egy ilyen adathalmazt önmaga kezel, és ha bárki – megfelelő tudományos kutatási feltételek megléte mellett – belenézhet akár más személyek anyagaiba is. Úgy gondoljuk, hogyha törvénytelen módon adatokat gyűjtenek valakiről, akkor annak a legjobb ügygazdája maga az érintett személy, aki maga döntheti el, hogy a róla gyűjtött információkat nyilvános tárban akarja tartani, avagy sem” - indokolta a kormányzati terveket Rétvári Bence. A kormányzati tervek megvalósítását szabályozó majdani részletes törvény nagy valószínűséggel az illető megfigyelt személyre bízza azt is, hogy “milyen viszonyba akar kerülni” az őt egykor besúgóval: számon akarja-e kérni, nyilvánosan tetemre akarja-e hívni az illetőt, vagy sem. A politikus szerint igazából már húsz éve át kellett volna adni a döntési jogot az egykori megfigyelteknek. Rétvári megjegyezte: többféle okból válhatott besúgóvá valaki a múlt rendszerben, és köztük is vannak bűnösök, főleg, akik önként jelentkeztek ilyen feladatra. De a valódi bűnösök mégis a megfigyelések megrendelői, és a megfigyelők beszervezői voltak - vélte a politikus. Az egykori megfigyeltek továbbra sem értesülnek majd a megfigyelésük körülményeiről – tehát hogy az őket besúgók milyen okkal és motivációval, esetleg presszió hatására jelentettek-e róluk –, ám a kormányzat továbbra is szeretné biztosítani éppen ezeknek a háttérbeli összefüggéseknek a minél szélesebb körű kutathatóságát. “Ez azoknak az iratoknak a kutathatóságát jelenti, amelyek az állam és a beszervezők viszonyát érintik. Itt kell felmutatni, hogy kik voltak annak a besúgói rendszer üzemeltetői. A legfontosabb, amikor ügynökkérdésről beszélünk, ezeket a beszervező embereket megnevezni és számon kérni ” - nyilatkozta Rétvári Bence a Hattól nyolcig stúdiójában. (Forrás:

Duna Televízió Zrt.

Pintér Attila, felelős szerkesztő)