Szlovák konferencia a kisebbségi nyelvhasználatról

Aszlovák társadalomnak el kell döntenie, hogyan fog viszonyulni anemzeti kisebbségek nyelvéhez – mondta szerda aNyelv és identitás címet viselő nemzetközi konferencián Rudolf Chmel emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök.

Chmel

szerint két lehetőségből választhat Szlovákia. Felfoghatja akisebbség nyelvét anemzeti egységgel dacoló elemként és törvényben írhatja elő egyetlen nyelv használatát, vagy kezelheti ajándékként, hiszen „asokféleség az egyik legnagyobb érték“ – adja hírül a Felvidék Ma hírportál. Az igazság az, hogy ha valaki kisebbségi jogokról kezd beszélni, aszlovák politikai elitek – tekintet nélkül arra, hogy apaletta melyik részén helyezkednek el, anemzetállam védnökeivé válnak és egyetlen nyelv használatát akarják az országban. „Mindez azért van így, mert mentálisan korábban valamennyien anemzetállamot támogatták és megmaradtak ebben demokratikus körülmények között is“ – fogalmazott Chmel. Figyelmeztetett: Szlovákia több mint 20 évvel abársonyos forradalom után akisebbségi politika terén „konzerválta“ magát. Törvényein csak annyit lazított, amennyit nemzetközi szerződéses kötelezettségei folytán kikényszerítettek belőle. Aszlovák társadalom most történelmi válaszúthoz érkezett, mondta. Anemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosításával változtathat ezen, mégpedig úgy, ahogyan azt akisebbségek szeretnék és elfogadnák. Chmel ajavaslatot ezért bocsátotta össznépi vitára, sha lesz rá hajlandóság, februárban aparlament elé terjeszti. Chmel amai konferenciát is akisebbségi jogvédelmi rendszer megteremtése egyik elemeként fogta fel. Azt mondja, el kívánja oszlatni azt amítoszt, hogy Szlovákiában akisebbségeknek átlagon felüli jogaik vannak, sajövőnek már nem amagyar kisebbségtől való félelem jegyében kellene folytatódnia. „A harc anacionalizmussal soha nem nyerhető meg, mégis erre kell törekednünk“ – mondta. Atársadalom többsége úgy tekint akisebbségekre, ahogyan akormányalelnök lefestette, igazolta vissza

Jarmila Lajčáková

, az Etno-kulturális Kutatóközpont munkatársa. Alegnagyobb problémát szerinte az okozza, hogy akisebbség jogairól mindig atöbbség dönt. Megerősítette, akisebbségi jogvédelmet fenyegetésként fogja fel atöbbség, ezért is van, hogy Szlovákia több, anemzetállamot építő-erősítő politikai koncepciót fogadott el. Rámutatott: avilágban csak azokat akisebbségeket veszik komolyan, amelyek erőszakos cselekményekkel fenyegetőznek. „ Akisebbség veszélyt jelent atöbbségre nézve, holott afordítottja lenne az igaz“ – mondta Lajčáková. Hogy előbbre jussunk, akisebbség követeléseire az igazságosság, az emberi méltóság és tisztelet szemüvegén keresztül kellene néznünk, vélekedett.