Győri Enikő: a cigányság ügye egész Európát érinti

Tisztességes, takarékos elnökségre készül Magyarország – mondta Győri Enikő a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásán. A Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára az Magyar Nemzet honlapjának elmondta azt is: igyekszünk megértetni Európával, hogy a cigányság régióbeli helyzete nemcsak a térség országainak kérdése, hanem az egész kontinensé.

Az államtitkár megnevezte a magyar EU-elnökség négy legfontosabb területét. Ezek között első a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás ügye. „Ez a makrogazdasági egyenlőtlenség kiegyenlítését és az egységes piac megerősítését jelentené – szögezte le

Győri Enikő

, hozzátéve: ha csak ezt elérjük, már az hihetetlenül sikeressé teszi az elnökséget. „Ennek a kontinensnek növekedés kell, ami munkahelyek nélkül nem fog menni” – mondta. Ide sorolta még Győri a romastratégiát is, amelyet

Járóka Lívia

fideszes EP-képviselő már hat éve hangoztat. Szavai szerint „francia barátaink elintézték, hogy mindez téma legyen”, hozzátéve: a prioritás itt is a munkahelyteremtés, valamint az oktatás lesz. A Magyar Nemzet honlapjának kérdésére, készülnek-e arra a lehetőségre, hogy a társadalom politikai megközelítésünket Nyugat-Európa – elsősorban Franciaország és Németország – kizárólag biztonságpolitikai kérdésnek fogja tekinteni, Győri azt felelte: természetes, hogy máshogy reagálnak a problémára egyes államok. Úgy látja: ugyanúgy meg kell érteni azt, hogy Olaszországban például ez már közbiztonsági kérdés, ám Franciaország kora ősszel megmutatta, hogy ez a téma egész Európát érinti. Már csak azért is – tette hozzá Győri –, mert a cigányság Európa egy alkotó nemzete, még ha nincs is külön államuk, ezért nem lehet tisztán bevándorlási ügyként kezelni a kérdést. Igyekszünk ezt megértetni Európával, jó esély van rá, hogy ez sikerülni is fog – foglalta össze az államtitkár. A második pont a közösségi politika lesz, ennek részeként kívánja kezelni hazánk például azt, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer készüljön, hiszen ez biztonságpolitikai kérdés. Ide sorolta Győri az energetikakérdést is, ahol felmerül majd az is, hogy az öreg kontinensen ne csak Kelet–Nyugat, de Észak–Dél irányban is áramoljon az energia a jövőben. Ide sorolta továbbá a 2012-es Duna-stratégia kidolgozásának előkészületét is. A harmadik pont a polgárbarát Európa lesz, amelynek célja az egymás közötti akadályok leküzdése. Példaként említette, hogy ha Bulgária és Románia kész arra, hogy belépjen a schengeni övezetbe, akkor ne találjon ki az unió újabb feltételeket, noha tisztában van vele, hogy a „politikától nem idegen az effajta árukapcsolás”. Hasonló szemléletet terveztek a négyes pontban, a felelősségteljes bővítés kérdésében is, vagyis ha a tagjelöltek készen állnak, akkor az EU léptesse is be őket a szövetségbe. Ám úgy látja: amíg a tagjelöltek nem kapnak céldátumot, addig sokkal nehezebb nekik a kritériumok teljesítése. Elnökségünk alatt e pontban foglalkoznánk azzal is, hogy a keleti partnerséget tartalommal töltsük meg, mert – Győri elmondása szerint – Brüsszelnek e téren nincs túl sok ötlete. (

Forrás:

mno.hu

)