Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Orbán értékelt: 100 nap a kétharmados forradalom után

Orbán értékelt: 100 nap a kétharmados forradalom után

2010. szeptember 7., kedd
Orbán értékelt: 100 nap a kétharmados forradalom után
Orbán Viktor szerint nem lehet továbbra is az utópiák politikáját folytatni, mivel az csúfosan megbukott, amit jól bizonyít a két évvel ezelőtt kezdődött pénzügyi-gazdasági világválság. A miniszterelnök keddi beszédében kormánya elmúlt 100 napját értékelte Budapesten - tudósít az mno.hu.Orbán felidézte: e száz nap elején a gazdaság a szakadék szélén volt, és iszonyatos számokat láttunk a munkanélküliség és az államadósság terén. Emlékeztetett: 1990-től 2002-ig élt egy közmegegyezés, hogy nem üzemeltetjük hitelből az ország működését, ezt követően viszont megtörtént az ország brutális eladósításának bűne. Ez a száz nap – Orbán szerint – arra volt elég, hogy „a káosz és szétesés után erős és magabiztos ország alapjait rakjuk le”. Ez a 100 nap a megújuló Magyarország első 100 napja is – emelte ki. A nemzeti együttműködést építve megújították a közigazgatást, a gazdasági és az erkölcsi rendszert is, melyet reményeik szerint az alkotmány foglal majd egybe. Korszerűbb kormányzási struktúrát hoztak létre – tette hozzá, és emlékeztetett: az elmúlt 100 nap alatt már 55 törvényt fogadott el a parlament, 4 évvel ezelőtt csak 19-et. „A kétharmados forradalom nem kímélte a tabukat sem” – folytatta Orbán. Először megemlítette azt a tabut, mely szerint a politikai osztály érinthetetlen. Véleménye szerint mindez nem igaz, éppen ezért csökkentették a politikusok számát a felére. A második ledöntött tabu az állami vezetők fizetésének kérdése volt, korlátozták ugyanis és „megszüntették az erkölcstelen végkielégítések kifizetését”. A harmadik tabu a határon túli magyarság kérdése volt. A kormány csökkentette a társasági adót, minden korábbinál alacsonyabb szja-t vezet be, eltörölt tíz adófajtát, és negyven százalékkal csökkentette a vállalkozások számára szükséges engedélyek számát – sorolta a miniszterelnök. A további, a vállalkozókat segítő intézkedések között említette a Széchenyi-kártya kibővítését, az új Széchenyi-tervet, a magyar vállalkozások könnyebb részvételét a közbeszerzésekben, valamint a körbetartozások felszámolása érdekében hozott döntéseket. Mint mondta, félmillió, a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban dolgozó ember életét könnyítette meg a kormány az alkalmi munkavállalás egyszerűsítésével és ésszerűsítésével. A gazdák számára az új kistermelői rendelettel a könnyebb értékesítést tették lehetővé, de az ő érdeküket szolgálja a másodlagos élelmiszer-biztonsági vizsgálat bevezetése, továbbá a termőföldet védő új szabályozás. Utóbbi kapcsán Orbán úgy fogalmazott, hogy amennyiben Brüsszel nem támogatná a földmoratórium meghosszabbítását, a „spekulánsok akkor sem fognak Magyarországon földet venni”.

Nehéz örökséggel

Az előző kormány valótlan számokon nyugvó költségvetése miatt kellemetlen intézkedéseket is kellett hozni, melyek senkinek sem estek jól – fogalmazott a miniszterelnök. Ezek közé sorolta a bankadót. Orbán kijelentette, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a nemzeti önrendelkezés mellett. Az intézkedések egy másik csoportja a társadalmi igazságosságot, a jó erkölcsöt szolgálta – tette hozzá. Orbán ezek közé sorolta a fizetési plafont – melyet akkor is megtartanak, „ha Brüsszelbe szalad panaszkodni” valaki –, továbbá a kétmillió forint fölötti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót. Orbán elmondta, hogy a költségvetési intézményekhez kirendelt felügyelők is a mértéktartást szolgálták. Orbán úgy fogalmazott, hogy a nemzeti ügyek egyik legfontosabbika a szociális biztonság fenntartása. A szociális intézkedések között sorolta fel a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, a jelzáloggal terhelt devizahitelezés megtiltását, a nehéz helyzetű emberek érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatásának helyreállítását, az adományozás adómentessé tételét. Orbán a fontos intézkedések között említette a gázár- és távhőtámogatás meghosszabbítását és a hatósági ár bevezetését. Kiemelte az adórendszeren kívüli jövedelem létrehozását. Orbán elmondta, hogy az elszámoltatás tétje nem a múlt, hanem a jövő. A rendszerváltoztatást követően, 2011-ben sor kerülhet az új alkotmány megalkotására és elfogadására – tette hozzá. További részletek az mno.hu-n.
Orbán-kormány első 100 nap Orbán Viktor

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo