Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Élet a halálos ítélet után: Trianon és Horthy + HANG

Élet a halálos ítélet után: Trianon és Horthy + HANG

2010. június 11., péntek
Élet a halálos ítélet után: Trianon és Horthy + HANG
„Trianon és a magyar tudomány” címmel rendeztek pénteken konferenciát a Móra-múzeumban, a tudományos tanácskozásra egy új szemléletű Horthy-kötettel is előrukkolt a szakma. A tudományos tanácskozás megnyitóján Zombori István múzeumigazgató úgy fogalmazott: a szegedi múzeum méltó helye ennek az összejövetelnek, nemcsak az intézmény munkatársainak e témában kifejtett tevékenysége miatt, hanem azért is, mert már 1990 előtt is a Móra Ferenc Múzeum sokat tett azért, hogy Trianon tárgyi emlékeit megismertesse a nagyközönséggel. Ebben a munkában a későbbiekben, a rendszerváltás után is élen járt. Trianonnak a mindennapjaink részévé kell válnia, itt Szegeden különösen is, hiszen sok tényező emlékeztet a városban Trianonra, annak szégyenteljessége ellenére Szeged a békeszerződés következményeként vált például egyetemi várossá és püspöki székhellyé – emlékeztetett az igazgató. 90 éve írták alá a trianoni békeszerződést, és bár eltelt 90 év, a magyar történettudománynak nagyon sok adóssága van ezzel kapcsolatban, nagyon sok a témában a vitakérdés – tájékoztatott Gulyás László egyetemi docens, a konferencia szervezője. Hat plenáris és harminc szekcióelőadó érkezett szerte az országról, hogy Trianon különböző vonatkozásairól beszéljenek. „A trianoni béke környékén Horthy Miklósnak nagyon fontos szerepe van, ő a korszak egyik legfontosabb szereplője, és mivel az ő személye körül is sok vita van, úgy gondoltuk, megtiszteljük a konferenciát egy ilyen kötettel” – mondta Gulyás László. Hozzátette: objektívebb és letisztultabb Trianon-képet várnak a konferenciától.

Nem elfogadni az igazságtalanságot

A Csongrád Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén Nógrádi Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere javaslatot tett egy Trianon-kiállítás létrehozására, ami meg is történt a múzeumban. „Trianon-lázban ég az ország” – kezdte a képviselő kiállításmegnyitó beszédét. Mint mondta, a jelenlegi helyzetben megoszlik a vélekedés azt illetően, hogy mi a helyes magatartás a Trianon-kérdéssel kapcsolatban. Lázadni ma már felesleges, belenyugodni azonban sohasem szabad – hangsúlyozta Nógrádi. Mint kifejtette, azt kell tanítanunk a gyerekeinknek, hogy a világon bármilyen igazságtalanság is történik akár az egyén, akár a nemzet életében, azt elfogadni sohasem szabad, akármilyen hatalmas emberek mondják is. A képviselő hozzátette: úgy kell élnünk, dolgoznunk és gondolkodnunk, hogy ezáltal politikailag, erkölcsileg és értékrendileg is megköveteljük a tiszteletet a más országokban élő kisebbségeinkkel szemben. Végül Nógrádi hangsúlyozta: soha nem szabad elfelejtenünk, hogy a Kárpát-medencében nekünk helyünk van, itt élni, alkotni, gyarapodni nemcsak kötelességünk, de jogunk is, a Kárpát-medence más népeivel együtt.

Az előrelépés lehetőségei

Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke úgy fogalmazott, mindannyiunknak megvan a felelőssége Trianon kérdésében, és a társadalom minden szintjén kötelességünk megtenni, amit tudunk. Az elnök asszony felidézte: a megyei önkormányzat emlékrendezvényekkel, kiállításokkal, kopjafa állításával is igyekszik ráirányítani az emberek figyelmét az ügy fontosságára. Kiemelte: külön hangsúlyt fektetne a diákok szemléletformálására is. Ennek jegyében a konferencia megnyitóján megjelent iskolaigazgatóknak tényeket és számokat felsorakoztató Trianon-térképet adtak át, kérve, hogy iskolájukban jól látható helyen helyezzék el, hogy a diákok ilyen módon is tájékozódjanak a meghatározó esemény részleteiről. Magyar Anna úgy fogalmazott, nem úgy kell Trianonra emlékezni, hogy sírunk, hanem úgy kell kezelni a békeszerződés kérdéseit, hogy azokból az előrelépés lehetőségeit tudjuk kiolvasni. Trianonnal az ország aláírta a halálos ítéletét, mégis túlélte! – összegzett az elnök asszony.

Újragondolt történelem

Miklós Péter, a Móra Ferenc Múzeum történésze a szerkesztésében megjelent új szemléletű Horthy-kötetet mutatta be, melynek címe „Újragondolt negyedszázad”. A kötet ötlete egy 2008 júniusában, az újszegedi Rendezvényházban tartott konferencián született, ennek tíz előadása is szerepel a könyvben. A Belvedere Meridionale gondozásában megjelent kiadványban összesen 31 szakembernek a két világháború közötti Magyarországról szóló kutatási eredményeit ismerhetik meg az érdeklődők. A könyv szerkesztője objektív tárgyilagossággal, haragtól és elfogultságtól mentesen közelíti meg a Horthy-korszak történetének egyes kérdéseit. A tanulmányok a gazdaságtörténettől az eszmetörténetig, a kultúratudománytól a hadtörténetig, az egyháztörténettől a diplomáciatörténetig sokféle szemszögből közelítenek a Horthy Miklós nevével fémjelzett időszakhoz. A Horthy-korszak megközelítésének hagyományos alapállása, hogy ez az időszak fasiszta és szélsőjobboldali, nacionalista reakciós kurzus lett volna, az államszocializmus korának történetírása is ezt a képet és véleményrendszert közvetítette, és csak 1989/90 után indulhatott meg egy normális, objektív, történészi, független tudományos szempontokat figyelembe vevő diskurzus – mondta el portálunknak a történész. A Miklós Péter szerkesztésében megjelent kötetről későbbi cikkünkben olvashatnak részletesen!
Hallgassa meg a Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselőt Trianonról!
Hallgassa meg a Miklós Péter történésszel készített hanganyagunkat a kiállításról!
Horthy Miklós Zombori István Miklós Péter Trianon Trianon-kiállítás Nógrádi Zoltán Horthy

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo