A magyar városok közül Hódmezővásárhelyen készült el elsőként az állambiztonsági szolgálatok 1956 és 1989 közötti helyi tevékenységét bemutató tanulmány - jelentette be Lázár János polgármester csütörtökön.
A 2008 szeptemberében indult kutatások célja, hogy a hódmezővásárhelyiek szembe nézhessenek múltjukkal, megismerhessék, milyen hatást gyakoroltak az állambiztonsági szolgálatok a város kulturális, gazdasági, egyházi, politikai, társadalmi életére - mondta a fideszes politikus a városházán tartott sajtótájékoztatóján. A tanulmány az egykori Belügyminisztérium volt III/III-as csoportfőnökségének kilencvenhat, Hódmezővásárhelyen tevékenykedett hálózati személyét és ötvenhat tartótisztjét azonosította – közölte a politikus. A kilencvenhat ügynök közül harminckét embert nem sikerült név szerint azonosítani, mivel a nyolcvanas évek második felében Hódmezővásárhelyen az aktív hálózati személyek beazonosításához szükséges dokumentumok eltűntek – mondta
Lázár János
. A tanulmány foglalkozik negyvenkilenc további olyan ügynökkel is, akik fő tevékenységüket nem Hódmezővásárhelyen, hanem Csongrád megyében máshol folytatták – tette hozzá. A polgármester hangsúlyozta, a kutatás nem érintette sem a katonai titkosszolgálatok, sem a hírszerzés tevékenységét. A feldolgozott jelentések alapján a hálózat tevékenysége a hétvégi disznóvágástól az otthoni beszélgetésig átszőtte a hódmezővásárhelyiek életét 1956 és 1989 között. Kezdetben az 1956-os forradalom leverése volt az állambiztonsági szolgálat tevékenységének középpontjában, a hatvanas években a téeszesítés, a hetvenes években az egyházi élet, illetve a fiatalok "rendszerellenes" tevékenysége vált fontossá, a nyolcvanas években pedig előtérbe kerültek a szerveződő ellenzéki pártokkal kapcsolatos feladatok – fogalmazott a polgármester. A kutatás korántsem fejeződött be, a történészek folytatják az esetenként több száz oldalas munkadossziék feldolgozását – mondta Lázár János. A város közgyűlése fontosnak tartja, hogy valamennyi Hódmezővásárhelyt érintő állambiztonsági dokumentum nyilvánosságra kerüljön, ezért az elkészült tanulmány és a további kutatási anyagok teljes egészében hozzáférhetők lesznek a vásárhelyi Emlékpont múzeumban, a városi levéltárban, illetve könyvtárban, valamint az önkormányzat honlapján. Lázár János arra az újságírói kérdésre, nem sért-e személyiségi jogokat az egykori ügynökök nevének nyilvánosságra hozása, kifejtette: a tanulmány összefoglalóját "a közgyűlés nyilvános ülésen tárgyalta meg, a kutatást az Emlékpont múzeum történészei az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezték". Hozzátette: a hódmezővásárhelyieknek joguk van megtudni, hogyan működött a diktatúra a mindennapokban, s ettől a joguktól nem foszthatja meg őket senki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.