Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Építészeti értékeink: Védeni, vagy nem védeni?

Építészeti értékeink: Védeni, vagy nem védeni?

2009. december 22., kedd
Építészeti értékeink: Védeni, vagy nem védeni?
A hónap elején több száz szegedi polgár levelet kapott a polgármesteri hivatal fejlesztési irodájának főépítészétől, amelyben tájékoztatást olvashattak az általuk lakott ház vagy társasház egyedi védetté nyilvánítási eljárásának megindításáról. A négyoldalas levélből tájékozódhattak arról, hogy a levéltári adatok alapján mikor épült az általuk lakott ingatlan, milyen állapotban van – erről részletes szakmai leírás tanúskodik, továbbá több színes fotó. Felkerestük Sz. Fehér Éva városi főépítészt, hogy megtudjuk, hogyan is történik egy-egy épület védetté nyilvánítása, mi teszi szükségessé az eljárást, milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár ez a tulajdonosra nézve, továbbá mit kell tenni, ha valaki esetleg nem óhajtja az ilyenfajta védettséget. A főépítészasszony elmondta: kétféle védettségi kategóriáról beszélhetünk, műemlékiről, ami országos jelentőségű, illetve helyiről. E mostani, ami bennünket is érdekel, helyi jellegű, ezen belül pedig megkülönböztetünk védett területet és védett épületet. Az előbbi jelentősebb városszerkezeti elemeket tartalmaz - ilyen például a kiskundorozsmai régi belvárosi mag, vagy Mihálytelken a keskeny utcácskákból álló településrész - , az utóbbi pedig védelemre érdemes régi épületeket. Az első helyi egyedi épületeket 2000-ben védte le a város az akkori szabályozási terve alapján. A vizsgálódás a belvárost és a két körút közötti területet ölelte fel. Ekkor elkészült a helyi értékvédelmi rendelet, amelybe e védett épületek is bekerültek. 2004-ben újabb feladat érkezik a közgyűléstől, az irodának felül kell vizsgálnia, aktuális-e még a régi lista, illetve a szakemberek térképezzék fel a csatolt városrészekben, meg Szeged teljes területén található, védelemre érdemes régi épületeket.
A munka tehát azóta tart, és remélhetőleg februárban fejeződik be. A 2004-es felmérés szerint az akkor vizsgálódó szakemberek külső szemrevételezés alapján 1890 ilyen ingatlant találtak, miközben épületről-épületre haladtak, le is fényképezték a számításba vehető házakat. „Ez óriási szám” – folytatja Sz. Fehér Éva – „a várost nyilván nem lehet ilyképpen bebetonozni, biztosítani kell a fejlődést.” Összeült egy öttagú bizottság, és még egyszer alaposan áttanulmányozta a listát, megnézte, milyen épített környezetben állnak az ingatlanok, helyszínrajzot mellékeltek, megvizsgálták, hogy az építési szabályzatban milyen besorolást kapott a kérdéses épület. A szelekció után 1011-re csökkent a szám. Ez még mindig sok volt, ezért újra nekiült ezúttal a főépítészasszony a stábjával, és szigorú szakmai kritériumok alapján tovább szűkítette a kört. Megmaradt 518 ingatlan, amit feltétlenül védelemre érdemesnek találtak. Utánanéztek a levéltárban, mely objektum mikor épült, milyen adatok találhatók róla, majd kipostázták a tulajdonosoknak, bérlőknek a leveleket. Harminc napon belül véleményezni kell a védetté nyilvánítás megindítását, ha valaki mégsem óhajtja, ezt írásban kell jeleznie a feladónak. Az 518 ingatlanból álló kör nyilván tovább fog szűkülni. Ha nem érkezik visszajelzés a hivatalhoz, az még mindig nem jelenti azt, hogy az adott ingatlan biztos védettséget szerez. A közgyűlési előterjesztés előtt a szakemberek még egyszer átfésülik a teljes lajstromot. A védetté nyilvánítást több tényező is befolyásolja: figyelembe veszik, ki volt az épület tervezője, mennyire egyedi, lakott-e benne híres ember, kialakult-e egységes utcakép ezekből, hangulatos házsor stb. Ha a februári közgyűlés elfogadja az előterjesztést, a védettséget a tulajdoni lapra is át kell vezettetnie a hivatalnak. A védettség jelenthet előnyt, de hátrányt is – ahogy vesszük. Az ilyen épületekre vonatkozik a helyi rendelet, amely megszabja felújításkor, milyen anyagot, színt használhat a tulajdonos. Engedélyeztetni kell továbbá minden változást, sőt az iroda – ésszerű keretek között – az eredeti állapot visszaállítására is kötelezheti a tulajdonost. Nem lehet továbbá akármilyen betűtípussal reklámokat kihelyezni az épületre, az is engedélyköteles lesz. Emeletráépítés, tetőtér-beépítés lehetséges, csak megfelelő építészeti terv szükségeltetik. A védettség előnyei között szerepel, hogy 6 éve működik egy támogatási rendszer, amely az első évben 6 millióval, idén már több mint 20 millióval támogatja az ilyen épületek felújítását. Minden évben meghirdetik a pályázatot, és a beruházási költség 50 százalékára lehet támogatást igényelni. Általában homlokzat-felújításra, bádogos- és tetőfedő munkálatokra, festésre, régi kapuk felújítására szoktak pályázni. „Külföldön büszkék az emberek, ha ilyen ingatlanban lakhatnak” – folytatja a főépítész asszony – „nálunk még mindig ódzkodnak kissé, pedig elődeink értékeit, hagyatékát kötelességünk lenne óvni és megvédeni.”A mostani vizsgálatok – annak ellenére, hogy több szűrőn mentek keresztül és egymástól független szakemberek véleményezték – mindenképpen szubjektív ízlést tükröznek. Meglehet, egy másik csapat mást talált volna védelemre érdemesnek. Bárhogy is lesz, 1890 épületet listáztak, nyilvántartásba vettek, minden elő van készítve, ennél többet az utódok sem találnak. Jelenleg Szegeden 390 egyedi védelem alá tartozó épületet, építményt és napsugaras házat tartanak nyilván, míg Pécsett 71-et, Debrecenben 272-őt, Kecskeméten 217-et, Győrben 73-at. Az elmondottakból is kitűnik, városunk országos szinten is az élen jár, és sokat tesz a helyi építészeti örökség megőrzése érdekében. Kérdés, az érintettek ezt mennyire díjazzák?
épületfelújítás helyi védettség Szeged védettség Sz. Fehér Éva védett épületek Szeged
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo