Karsai László: az árpádsávos zászló a félelemkeltés eszköze

Az árpádsávos zászló a félelemkeltés eszköze a mai szélsőjobb kezében - mondta előadásában Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem tanára Az árpádsáv tegnap és ma című konferencia csütörtöki napján Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban.

A szélsőjobbnak ez a mai szimbóluma azonban a második világháború idején működő Nyilaskeresztes Pártnak csak a második számú jelképe volt, hivatalos lobogójukként a vörös alapon, fehér körben lévő zöld nyilaskeresztet használták. Utóbbit a pártvezér,

Szálasi Ferenc

"lopta", plagizálta a többi kortárs szélsőjobbos szervezettől, amiért azok meglehetősen nehezteltek rá - mutatott rá. Az árpádsávos tehát "soha nem volt az egyetlen hivatalos zászlajuk a nyilasoknak", egyik változatát pedig maga Szálasi rajzolta meg a szegedi Csillag börtönben. Egészen 1941-ig viszonylag ritkán használták különböző rendezvényeiken, és még az 1940-es pártszervezeti szabályzatban sem említették - összegezte. A történész kiemelte: a nyilasok vezetője meglehetősen "kudarcos politikus" volt, jóformán akkor állt népszerűsége csúcsán, amikor börtönben ült. Rosszul szónokolt, propagandája nem volt hatékony, és politikusként sem mutatott erényeket. Személyi kultusza magas fokú volt, például nagyon szeretett saját fényképe előtt szónokolni. A náci Németország vezetői ugyanakkor csak utolsóként, "jobb híján" bízták meg

Horthy Miklós

kormányzó lemondatása után az ország vezetésével, mert nem tartották megfelelő politikusnak - ismertette Karsai László.

Ungváry Krisztián

, az 1956-os Intézet történésze előadásában arról beszélt, hogy a magyarok szkíta és sumér rokonságát hangoztató turanizmus, amelyet a mai szélsőjobb is szívesen emleget, egészen 1939-ig nem kapott az akkori politikai elit részéről elismerést. A keresztény egyházak újpogányoknak tartották őket, és emiatt vissza akarták szorítani eszméjüket, amely többek között a szappant és a kereket is magyar találmánynak mondta, és Jézust is magyarnak vallotta. Az "alulról jövő nyomás hatására" vette át végül a sámánokkal is rendelkező turanizmus jelképeit a politikai elit, amelynek első megnyilvánulása a csodaszarvas-mozgalom meghirdetése volt

Imrédy Béla

miniszterelnök részéről 1939. január 6-án a budapesti Vigadóban. Ennek során a csodaszarvast a kormányzó párt jelvényévé tették. Ezt a szimbólumot a mostani szélsőjobb is használja, megtalálható például az egyik "nemzeti rockzenekar" jelképei között is - mondta a történész.