Előrehozott kampányvita szakbizottsági ülésnek álcázva – így véleményezte az egyik MSZP-s politikus azt a rendkívüli szociális és egészségügyi bizottsági ülést, amit a Fidesz kezdeményezésére hívtak össze még múlt csütörtökön, és ahol egyébként szakmai és politikai érvek ütköztek a leállt műtétekkel kapcsolatban; talán utoljára. Még az elmúlt héten kongatta meg a vészharangot az ellenzék, miután napokkal előtte kiderült: takarékossági okokból novemberben egy hétre, decemberben pedig a két ünnep között leállnak a halasztható műtétek. A Fidesz-frakció akkor rendkívüli szakbizottsági ülést kezdeményezett, amit Ványai Éva, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke most csütörtökre ki is írt a Huszár utcába. Az egyetem vezetése sajtótájékoztató keretében válaszolt az ellenzék felvetéseire, de az érvek a bizottsági ülésen párbeszéd formájában is összecsaptak. Aki a Parlamentben szavaz, az felel?
„Nemrégiben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csökkenő támogatása miatt válságkezelési tervet készíttetett az egyetem rektora, Szabó Gábor, amit a rektori tanács, majd a szenátus is jóváhagyott. E 300 pontos terv- és intézkedéscsomagban fektették le azokat a takarékossági intézkedéseket is, amelyek az év végi halasztható műtétek leállást is kimondták” – ismertette a tényeket Ványai Éva. Az ülésen elhangzott az is, hogy az új klinikai központ építésére augusztus 10-én adták be a második fordulós pályázatot, s most várják a szerződés aláírását. A munkálatok jövő tavasszal kezdődnek és 2012 őszére kell elkészülnie a 265 ágyas új klinikai tömbnek.
A meghallgatáson Pál Attila, a klinikai központ elnöke felelt először a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján megfogalmazott kérdésekre, vádakra. Mint mondta, nem igaz, hogy botrányos a szegedi egészségügy állapota. Ismertette a konkrét számokat, hogy mely területen mennyivel kap kevesebbet az OEP-től az intézmény, ami miatt 2009-ben közel 30 százalékkal csorbult összegből gazdálkodnak, mint tavaly. De szó sincs csődhelyzetről, ahogy az ellenzékiek állították – tette hozzá, arra pedig, hogy rosszabb az egészségügy helyzete, mint két évvel ezelőtt, a központ vezetője diák vetítésével felelt, melyeken az akkori lerobbant mosdókat, folyosókat hasonlította össze a felújított szárnyakkal. Végül ismertette azt a tényt is, hogy az ÁNTSZ szigorú vizsgálatok után megállapította: a klinikai központban nem alakult ki olyan helyzet, hogy hatósági beavatkozásra lenne szükség. „És az integrációs szerződést sem szegte meg az egyetem. Csak a halasztható műtéteket nem végezzük el a kérdéses napokon, az alapellátás nem változik” – tette hozzá. Hüvös László, a szegedi Fidesz-frakció vezetője elmondta, hogy a finanszírozás csorbítását a Parlament szavazta meg, és a szavazógombot minden esetben megnyomta Botka László, városunk polgármestere is, egyszer sem szólalt fel az egészségügyi ellátás érdekében. „Felteszem a kérdés, hogy ki a felelős, hogy ilyen helyzetbe került az egészségügy?” Pál Attila visszakérdezett: 1989-ben az egészségügyben mi történt? A kormánypárti képviselők ezután tovább méltatták az integrációt, elhangzott az is, hogy Pécs és Debrecen is erre törekszik. „Ez egy előrehozott kampányvita szakbizottsági ülésnek álcázva, a szokásos koreográfia szerint: az országos kampány kúszik be a helyi politikába” – hangoztatta véleményét Tóth Károly, a bizottság MSZP-s alelnöke. Péter Szilveszter (Fidesz) úgy értékelte a hallottakat, hogy a közgyűlésben nem lehet a klinikai központ beszámolójáról érdemi vitát folytatni, szerinte ehhez hasonló bizottsági és egyéb vitafórumok szükségesek. Hüvös pedig úgy értékelt, kiderült számára, hogy komoly finanszírozási problémák vannak a klinikák körül. Az integrációval sok pluszfeladatot kapott a központ, amit egyre csökkenő forrásból kell ellátnia. A forráscsökkentéseket a Parlament szavazza meg, mint mondta, kiolvasható tehát, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért. A bizottság végül 1 nem és 4 igen szavazat mellett elfogadta a klinikai központ vezetésének tájékoztatóját.