A Csongrád megyei közbiztonsági helyzetről szóló írás kapcsán felmerült kérdésekkel a megyei rendőr-főkapitányt kerestük meg. Lukács János dandártábornok beszélt a járőrszolgálatok mennyiségéről és fontosságáról, a megfiatalodó állományról és a rendőri hivatás finanszírozásáról is. A főkapitányt először arról kérdeztük, van-e változás a korábbi évek csökkenő tendenciát mutató közterületi jelenlétében, illetve mennyi támogatást kap a rendőrség például a szegedi önkormányzattól. A Szegedi Rendőrkapitányság ez év februárjában kelt 2008. éves jelentésében ugyanis az olvasható, hogy a járőrözés mennyisége – az előző évhez viszonyítva – tavaly 5,8 százalékkal csökkent. A jelentés szerint a városi Közrendvédelmi Osztály létszámviszonyai továbbra is csak két gépkocsizó-, és egy gyalogos járőr vezénylését teszi lehetővé tartósan. Ettől magasabb számú járőrt csak rendezvénybiztosítás-mentes időszakban tudnak szolgálatra vezényelni. A testületnek nyújtott megyeszékhelyi támogatásról a Szegedi Tükör márciusi száma így írt: „a tavalyi 8 millió forinthoz képest idén 15 millió forinttal támogatják a Szegedi Rendőrkapitányságot”, aminek fejében minél több járőrözést kértek. Ehhez a 7 millióhoz képest a polgárőrszervezeteknek és a városőrségnek a város 13 millió forintot szánt 2009-ben, amit elsősorban gépjárműveik üzemben tartására fordítanak. Bűnmegelőzésre is 7 millió forintot különített el a város, amit
Zélity László
szegedi rendőrkapitány megítélése szerint a kisebb súlyú bűncselekmények, például rongálások visszaszorítására akartak költeni, szintén a járőrök számának növelésével.
Több lett a járőr Szegeden
Lukács János
elmondta, hogy önkormányzati támogatásból a Szegedi Rendőrkapitányság 1,8 millió forintot költött eddig állandó járőrszolgálatra. „Ennek segítségével, valamint a szolgálat-szervezés átalakításával jelenleg kettő helyett három gépkocsizó járőr, és egy helyett két gyalogos járőrpár lát el folyamatosan szolgálatot.” A főkapitánytól azt is megtudtuk, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság idén eddig több mint 85 ezer órát fordított közterületi szolgálatra. A közrendvédelmi állomány közel 2,5 százalékkal, míg a közlekedési 8,5 százalékkal töltött el több időt a közterületen és a közutakon, mint 2008 hasonló időszakában. „A 31 belterületi körzeti megbízott vezénylését pedig úgy szervezzük, hogy munkaidejük jelentős részében a közterületen legyenek. Havonta átlagosan 3 ezer órában járőröznek.” A Biztonságos Élet-Tér pályázaton a szegedi rendőrkapitányság 7 millió forintot nyert, amit „négy szegedi választókerület (Makkosház, Rókus, Móraváros és Felsőváros) biztonságának, valamint a 'láthatóságban' rejlő lehetőség kihasználásával az állampolgárok szubjektív érzetének javítására” fordítanak.
Együttműködések a városért
„Állandó partnereink a városőrség, a polgárőrség és a közterület-felügyelet. A társszervekkel végrehajtott közös munkában komoly erőfeszítéseket tettünk és teszünk a csellengő fiatalokért, akiket következetesen iskolába vagy szüleikhez irányítunk. Nem szabad elfeledkezni a pártfogó felügyelői és gyermekjóléti szolgálat, a polgárőrség és a városőrség munkatársairól, valamint az Ágota és a Gyermeksors Alapítvány önkénteseiről” - emelte ki a főkapitány, majd hozzátette: „Szólni kell a Szegedi Tudományegyetem kollektívájának elévülhetetlen érdemeiről is, akik tudományos igényű felmérésükkel adtak sarokpontokat munkánkhoz. Közös gondolkodásunk eredménye, hogy a megyeszékhelyi rendőrkapitány a lakossági fórumokon kedvező véleményeket hallhatott, amelyek önbizalmat adnak a munka tovább folytatásához. Tudjuk azt is, hogy az emberek nem mindig voltak elégedettek a belvárosban tapasztaltakkal, bár lehet, hogy ezen kifogások egy részét nem rendőri eszközökkel, hanem szociálisan lehetne rendezni. Ezzel együtt munkatársaim ez év augusztusának végéig több mint félezer szabálysértési feljelentést tettek, amelyeknek elkövetői az embereket irritáló cselekményt valósítottak meg.”
Üres helyek?
Fenti jelentésben olvasható az is, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság rendszeresített létszáma – a rendőrség és határőrség egyesítésekor – 442-ről 472-re emelkedett, melyből 31, főként járőri státusz azonnal zárolás alá került. Lukács János így magyarázta a helyzetet: „A státuszok zárolásának oka a Rendőrség és a Határőrség integrációjában keresendő. Úgy gondolom, külön magyarázatra nem szorul, hogy a két szervezet egyesítésének okán mindenkinek kell, hogy legyen állása. Ebből következik, hogy az ország nyugati és északi részén lévő megyékben lényegesen megnőtt a szolgálatot teljesítő rendőrök száma, míg másutt nem változott. A legfőbb gond a munkába járás, de még inkább a lakhatás problémája volt. Időközben 12 álláshelyet már visszakaptunk, amelyeket fel is töltöttünk.”
Juhász Gyula a rendőrségi programról
Juhász Gyula, a KDNP önkormányzati képviselője elmondta, azért szólalt fel a februári közgyűlésben, mert a közbiztonság erősítése helyett inkább a város propagandára irányzott elő sokmillió forintot. Hozzátette, hogy az önkormányzat keretéből a rendvédelmi szerveknek adható támogatás jelképes összeg, amit mégis fontos célokra tudnak fordítani, például informatikai fejlesztésre. A politikus problémaként vetette fel a nagy szervezeti fluktuációt, a gyorsan fiatalodó állományt, a lehetetlenebb körülmények miatt nyugdíjba távozó vagy egészségügyi okból felmentésüket kérő időseket. „A tapasztalatlan fiatalok miatt tovább romolhat a rendőrök iránti társadalmi bizalom.” A viszonylag korán nyugdíjba vonuló rendőrök tapasztalatainak megőrzésére a képviselő tovább foglalkoztatásukat javasolja közterület-felügyelői munkakörben, kibővített intézkedési jogkörrel, mivel a szolgálatban töltött évek alatt megtanult jogszabályok birtokában többet segíthetnének a rendőrségnek, mint a bűncselekmények esetén is szinte tehetetlenségre kárhoztatott polgárőrök. A miniszterelnök által meghirdetett rendőrségi programot Juhász Gyula kommunikációs fogásnak minősítette, mivel a válság miatt nem valószínű, hogy a Bajnai-kormány tényleg tud pénzt elkülöníteni a meghirdetett célokra, pedig a társadalom morális állapota folyamatosan romlik. Ambiciózus a fiatalodó állomány
Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire állandó a személyi állomány összetétele, meg tudja-e tartani a rendőrség a tapasztalt kollégákat, illetve a láthatóan egyre fiatalodó állomány (esetleges tapasztalatlansága) jelent-e problémát a főkapitányságnak? Lukács János úgy fogalmazott: „Nem vagyunk egyszerű helyzetben a tapasztalt rendőrök megtartása terén akkor, amikor gyakran a munkatársaim nyugdíja több lenne, mint a jelenlegi fizetésük. Akik elmentek, azokat illően elbúcsúztattuk. A bizalmunk töretlen azok iránt, akik jelenleg is pályán vannak. Kétségtelen, hogy a Csongrád megyében szolgálatot teljesítő munkatársaim átlagéletkora harminchoz közeli. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének képesek ellátni a rájuk háruló feladataikat. Tapasztalataink szerint többségük valóban hivatásnak tekinti a munkáját, és elkötelezettek a testület iránt. Idén májusban 45 tiszthelyettes állt szolgálatba. Néhány hónappal később vezetőtársaimmal személyesen találkoztam többségükkel, ahol elmondhatták addigi tapasztalataikat, észrevételeiket. A fórum ifjú résztvevői ambiciózusok voltak, akik a közeljövőben egyetemi és főiskolai tanulmányokat kívánnak munkájuk mellett folytatni.”
Fizetés: ami jut...
„A türelmetlenséget és az agresszivitást mi is tapasztaljuk, miként személy szerint valamennyien, de a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság mint szervezet is viseli a válság különféle hatásait” - mondta a főkapitány. A rendőrök anyagi megbecsülését firtató kérdésre a dandártábornok így válaszolt: „Miként sok minden, úgy a folyósítható fizetések összege is összefügg az ország gazdasági lehetőségeivel. Nem költhetünk többet és nem vehetünk fel nagyobb fizetést, mint ami jut. A rendszerváltozás óta volt időszak, amikor irigyelték a rendőr keresetét, és volt időszak, amikor nem. A rendőrség is része a társadalomnak, hiszen érte van és osztozik annak sorsában. Ha egzakt módon, konkrét választ adnék, úgy érzem, öncélú lennék. Kétségtelen tény, hogy a rendőrökkel szembeni elvárások lényegesen meghaladják a társadalmi zsinórmértéket, gondoljunk csak az eskü szövegére.”