Új utcanevek Marostő városrészben

Új utcaneveket kapott az újszegedi Marostő városrész – tájékoztatta szerkesztőségünket Farkasné Pocsai Blanka (Fidesz), a körzet egyéni önkormányzati képviselője. A politikus asszony a júniusi közgyűlésen kezdeményezte az utcanévtáblák mellé a név magyarázó föliratok kihelyezését is.

Az alábbiakban az új utcanevekkel kapcsolatos információkat közöljük Farkasné Pocsai Blanka szíves segítségével.

Kőrösmező:

Kárpátalja legkeletibb települése, ahol jelentős számban élnek magyarok. A község a Fekete-Tisza völgyében terült el. A járási székhely, Rahó, ide 35 km-re található. A korabeli írások 1555-ben említik először, ekkor a Károlyiak birtoka. Lakói nagy számban vettek részt a Rákóczi-szabadságharcban.

Reizner János

(1847-1904) Szegeden a piaristáknál tanult, majd Pesten és Pozsonyban jogot hallgatott, 1870-től Szegeden ügyvéd, 1972-től városi aljegyző, 1875-től főjegyző lett. Az 1874-ben megnyílt Szeged városi közkönyvtár létrejöttében jelentős előkészítő szerepet vállalt. 1882-től haláláig a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum igazgatója volt. Régészeti érdeklődésének köszönhetően nevéhez fűződik a szegedi múzeum gyűjteményének megalapozása. Szeged történetét korszakos jelentőségű monográfiákban örökítette meg.

Németh András

(1924-1999) docens, egyetemi tanár, sebész, urológus, az első hazai veseátültetés (1962. december 21.) műtőorvosa. Író, könyvei: Tétova esztendő, A nap szembenéz a holddal, A kopott nyaklánc.

Mayer Miklós

(1848-1903) Budapesten született, tanulmányait Nagyváradon, Székesfehérvárott, majd Budapesten végezte. 1882-ben Szegedre jött. Újszegedi lakása a faiskola területén volt. Javaslatára kötötték meg a homokot a város 200 ezer holdas határában, erdők ültetésével. A kertészet fejlődése érdekében egyesületbe tömörítette a kertészeket. 1892-ben megalapította a Magyar Műkertészet és Kertgazdák Országos Szakközlönyét. Húsz évet dolgozott Szegedért, a díszes parkok, sétányok az Ő kiváló szaktudását dicsérték.

Fiala Antal

városi erdész 24 évig volt a város szolgálatában, már a 60-as évek elején a 23 holdas hattyasi faiskolában dolgozott. Felügyelete alatt állt a hattyasi, felsőmakkos-erdei és epreskerti faiskola. A hattyasi faiskola pusztulása után az Újszegeden létesített faiskolába költözött. Itt a már meglévő közkertek, fasorok gondozásával bízták meg. Utolsó műve az újszegedi liget befásítása volt. A király 1883-ban, szegedi látogatásakor arany érdemkereszttel jutalmazta. Újszegeden lakott a faiskolai kertészlakban, ott halt meg, s onnan temették el 1884-ben.

A Marostői lakópark névadói sokak számára ismeretlenek, ezért róluk is rövid tájékoztatást nyújtunk:

Demeter Ferenc

(1876-1949) 1900-ban alapította kertészetét. Rózsa-, virág-, zöldségtermesztéssel és fokozódó mértékben gyümölcs- és díszfaiskolával foglalkozott.

Szögi József

(1862-0914) szegedi törzsökös család sarja; a zenetudós Szeghy Endrének unokabátyja volt. Újszegedi bérföldjén létesítette gyümölcsfa- és szőlőoltvány-iskoláját, termelt gyümölcsöt, csemetét, magoncot. Nevét a sajátosan magyar őszibarackfajta, a Szögi-duránci őrzi.

Vánky József

(1849-1940) főreáliskolai tanár az 1890-es években a Fürj utcában kezdett rózsa- és gyümölcsfa-termesztéshez. 1870-től tanított, de már 1900-ban nyugállományba vonult, hogy kertészkedő kedvének élhessen.

Vellay Imre

(1850-1898) közjegyzői irodában fogalmazóként végzett munkája mellett képezte magát kiváló természettudóssá. Vánky József irányításával 1886 és 1893 közt fölmérte Szegednek és környékének teljes bogárfaunáját. Az 1890. évi sáskajárás ellen javasolt védekezési módszerének elismeréséül kevéssel halála előtt, 1895-ben, a földművelési minisztérium kinevezte a fővárosi rovartani állomásra asszisztensnek.

Gulácsi Béla:

Az elhunyt főkertészt Süvegh Mihály helyettesítette, majd 1936 áprilisában új főkertészt alkalmaztak próbaidőre: Gulácsi Bélát. 1939-ben véglegesen kinevezték. 1941-ben eltávozott Szegedről. A földművelési miniszter magyar királyi kertészeti intézővé nevezte ki.