Rossz a törvény: kijátszható a vagyonadó?

Sólyom László köztársasági elnök kedden aláírta a 2010-es adócsomagról, a gyes és a gyed szigorításáról, valamint a vagyonadóról szóló jogszabályt. Ez utóbbi kapcsán azonban több szakmai aggály is megfogalmazódott, melyekről Angyal József adószakértőt kérdezte az mno.hu. A szakember szerint félő, hogy a "képlékeny rendelkezés" kijátszható és jogbizonyságtalanságot is szülhet - írja a portál.

Az okleveles adószakértő a

Magyar Nemzetnek

kifejtette: a törvény szerint az érintetteknek azon ingatlan után, amiben életvitelszerűen laknak, csak akkor kell vagyonadót fizetniük, ha az otthon forgalmi értéke harmincmillió forintnál magasabb. A második ingatlan viszont 15 millió forint fölött adóköteles, a harmadik és az összes többi után pedig már az első forinttól közterhet kell leróni. Azonban az adót a tulajdonosnak vagy a haszonélvezeti jog jogosultjának kell megfizetnie. Így tehát - hívta fel a figyelmet

Angyal József

- a több ingatlannal bíró családoknak nem kell mást tenniük, minthogy a gyermekek, rokonok javára haszonélvezetet jegyeztetnek be a tulajdonukban lévő lakásokra, és az érintettek oda is költöznek. Ebben az esetben pedig már az általános szabály érvényes, vagyis csak akkor kell vagyonadót fizetni, ha az ingatlanok forgalmi értéke harmincmilliónál nagyobb. Míg korábban a haláladónak nevezett öröklési illeték miatt a gyermekek nevére vették az ingatlanokat a szülőket megillető haszonélvezeti jogot bejegyezve, addig a vagyonadó miatt ez pont az ellenkezőjére fordulhat. A szakember emellett úgy látja: a vagyonadó az ország összes ingatlanjára vonatkozik, csak éppen a törvény egyes esetekben mentességet ad. Ha valakinek egy lakása van és abban is lakik, csak akkor köteles vagyonadót fizetni, ha otthona harmincmilliónál többet ér. A visszás helyzetet jól szemlélteti a szakértő következő példája: ha a polgár egy vidéki faluban él, de csak a hetven kilométerre fekvő nagyobb városban kap munkát, és emiatt ott lakást bérel, nem teljesül az egyik feltétel: nem lakik életvitelszerűen a falusi házában. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonában álló, akár két-hárommillió forintot érő lakás után teljes egészében adót kell majd fizetnie. "Itt megdől a kormányzat állítása, miszerint csak kevés ingatlanra és csupán a tehetősebbekre vetik ki a vagyonadót" - fogalmazott Angyal. A szakember a leginkább kifogásolhatónak mégis a forgalmi érték kérdését tartja - írja az mno.hu. Merthogy a vagyonadóról szóló törvény egyáltalán nem tartalmazza, miként is kell meghatározni ezt az adatot. A jogszabály pusztán annyit rögzít, hogy a tulajdonosnak be kell vallania lakása, háza forgalmi értékét. Amennyiben pedig valaki túl alacsony számot közöl az adóhatósággal, szankcióra számíthat. Ugyanakkor a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az APEH kimenjen a lakásokhoz, és azokat felmérje. Ám ha a jövőben ezt mégis megteszi, nem tudni milyen szempontok szerint állapítja majd meg az értéket. Jogszabályi iránymutatás nélkül a tulajdonosok is tehetetlenek. Angyal József szerint a képlékeny rendelkezés jogbizonytalanságot szül, ezért a jogszabály ellentétes az alkotmánnyal. Mivel a köztársasági elnök tegnap aláírta a vagyonadó törvényt, ezért az adószakértő az Alkotmánybíróság előtt szeretné megtámadni azt - írja az

mno.hu.

(Forrás:

Magyar Nemzet

)