Gyalog életveszélyben: a járdaszegélyek - videóval!

Mennyire biztonságos Szegeden gyalogosan közlekedni? Mik a fő veszélyforrások, amik megnehezítik a gyalogosok, a babakocsival vagy kerekesszékkel haladók életét? Hol vannak a legnehezebben leküzdhető forgalmi akadályok? Szomorú aktualitást ad cikksorozatunk első témájának az a halálos gázolás, melynek áldozata egy kerekesszékkel közlekedő 68 éves nő volt. A hölgyet éppen az úttesten való átkelés közben ütötte el egy autó.

Jónás László

szintén kerekesszékkel közlekedik, mivel hét évvel ezelőtt levágták a bal lábát. „Én is tartok tőle, hogy egyszer elütnek, mivel lehetetlenség egy kerekesszékesnek szabályosan közlekedni a városban” – panaszolja. Amint a

mellékelt videónkban

is látható, a kerekesszékkel közlekedők számára az egyik legnagyobb akadályt a magas járdaszegélyek jelentik. A járdáról való le- és feljutás során a mozgássérültek könnyen újabb balesetet szenvedhetnek, de járművük is tönkremehet. „Én még ki tudom támasztani ilyenkor magamat az ép lábammal, de az idős, gyenge, több végtagjukat elvesztett emberek ebben a helyzetben tehetetlenek.” A kerekesszékek javítása is igen sokba kerül. László szerint 3-4 havonta kell javíttatnia rajta valamit, mert a szegélyeken, de a járdákon lévő töréseken is könnyen tönkremegy egy-egy részük.

A sok kerülő kimerít embert, akkut

László a tanév alatt minden reggel elkíséri a gyerekeit alsóvárosi otthonából a Ságvári iskolába, általában a Boldogasszony sugárúton keresztül. A Bécsi körút és a sugárút sarkán lévő gyalogátkelőhelynél 12-14 centiméter magas szegély van mindkét oldalon. Ilyenkor keresni kell egy olyan helyet, ahol le tud hajtani a járdáról, például kocsibejárót vagy üzletek előtti parkolót. „Arra is sokszor rákényszerülök, hogy lemenjek az úttestre, mivel a belváros egyes részeit kivéve sehol nem lehet 80-100 méternél hosszabb szakaszt egyhuzamban megtenni. A sok kerülő miatt mindenhová korábban kell elindulnom, mert tovább tart az út. A járdát pedig gyakran eltorlaszolják az odaparkoló kocsik vagy például az építkezések miatt felállított kerítések.” – meséli. Jónás László szerint azok is tehetetlenek a magas járdaszegélyeknél, akiknek nincs motoros kerekesszékük, mert a mozgássérülteknek ritkán van elég ereje ahhoz, hogy a kézzel hajtott kocsijukkal felkapaszkodjanak. Ugyanígy komoly kihívást jelent egy-egy nagyobb termetű mozgáskorlátozottat toló kísérőnek is, hogy ilyen helyeken fel- vagy letolják a kerekesszéket. Mivel mindig keresgélnie kell a számára is járható utakat, a rengeteg kerülő az akkumulátort is hamar lemeríti. „Ezzel az akkuval nem tudok hosszabb útra elindulni, a TB pedig csak kétévente ad újra támogatást. Az időseknek ez elegendő, hiszen ők ritkán mozdulnak ki, de nekem, aki a napom 70 százalékát ebben a székben töltöm, érthetően sokkal hamarabb elhasználódik az akku.”

A szabályok és a gyakorlat

A KRESZ előírásai szerint „a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.” Az úttesten közlekedve „a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak”, tehát nincsenek kitiltva a közútról. Ehhez képest az a tapasztalat, hogy az úttesten haladó kerekesszékkel a gépjárművezetők nem tudnak mit kezdeni. „Az autósok általában figyelmetlenek, nincsenek tekintettel a mozgássérültekre, pedig ezekkel az elektromos kocsikkal nem lehet sem nagy sebességgel haladni, sem hirtelen irányváltásokat tenni.” – mondja László.

Százezer egy járdapárért

Kósa Jánostól

, a szegedi önkormányzat Városüzemeltetési Irodájának útközmű hatósági ügyintézőjétől megtudtuk, hogy jelenleg nincs pontos nyilvántartás arról, hogy a város szegéllyel ellátott útjai közül pontosan mennyi van akadálymentesítve. A szakember szerint a közutak és gyalogjárdák kereszteződéseinek kb. 40-50 százalékát már sikerült átalakítaniuk. Kósa János elmondta, hogy az akadálymentesítés több különböző döntési mechanizmus eredményeképpen jöhet létre, így például benne lehet a Fejlesztési Iroda által koordinált programokban vagy a közlekedés-fejlesztési pályázatokban is ez a feladat, de jellemző az a megoldás is, hogy ha egy csomópontban a járdaburkolatot valamilyen javítás miatt meg kell bontaniuk, akkor utána már akadálymentesítve építik vissza. Kósa szerint az is gondot okoz az akadálymentesítések tervezésénél, hogy a kerekesszékesek által is használt utakon a hivatalos szabvány szerinti 8 százalék helyett – az építészkamara ajánlásának megfelelően – 5 százalékos lejtőt kellene megvalósítani. Erre hiába törekednének, ha egyszerűen nincs hely egy 15 centiméternyi szintkülönbség 3 méter hosszú szakaszon való kifuttatására. A szakember kiemelte, hogy a járdaszegélyek esetében mindig egyszerre készül el az út két oldalán az akadálymentesítés, amihez kb. 1,5-2 méter hosszon kell hozzányúlniuk a járdához. A 3-3 négyzetméternyi járda átalakítási költsége 5-8.000 forint négyzetméterenként, amihez hozzájön a járdaszegély 40 cm mélységben történő felbontásának és újraépítésének költsége is. Ez további 20-25 ezer forint mindkét oldalon, egy négyzetméter öntött aszfalt kb. 800-1.000 forintba kerül, így egy járdapár akadálymentesítésének teljes költsége százezer forint körüli összeged tesz ki. Ezzel kapcsolatban Jónás László úgy fogalmazott, „mivel az akadálymentesítés komoly plusz kiadást jelent, az érdekvédők sokszor azért sem harcolnak annyira érte, mert nem akarják a mozgáskorlátozottak ellen hangolni a közvéleményt.”

Merre lehet közlekedni?

László szerint a városvezetés által többször hangsúlyozott álláspont – miszerint a városban igen jó arányú az akadálymentesítés – sajnos nem állja meg a helyét. „A lakótelepeken élő mozgáskorlátozottaknak szinte lehetetlen feladat lehet elindulni otthonról, mivel azok a városrészek igen rosszul állnak ebben a kérdésben.” Ugyan a Kárász utca és a Széchenyi tér, illetve néhány közintézmény megfelelően akadálymentesítve van, de ez nem általános jelenség, például a bíróságra László mankó nélkül nem tudott volna bejutni. Az iskolák nagy részébe sem lehet kerekesszékkel bemenni a magas és sok lépcső, illetve a szűk ajtók miatt. Nehéz feladat a Belvárosi híd megközelítése és a hídon való átkelés is.

Témánkat hamarosan folytatjuk más, hasonló nehézségeket okozó közlekedési helyzetek ismertetésével.