A Mars téri piac beruházása nem áll le

Nagy volt a nyüzsgés, tolakodás a Mars téri piac U pavilonja előtt hétfőn 11 óra tájt. Mivel szeptemberben hozzáfognak a nagycsarnok építéséhez, a fedett, asztalos piacot ideiglenesen el kell költöztetni jelenlegi helyszínéről. Az új helyszínen licitet hirdetett a Szegedi Vásár és Piac Kft. a jobb, forgalmasabb helyen található asztalokért, amit sok termelő és árus bújtatott áremelésként értelmezett.

„Megint a pénzesek járnak jól" - zsörtölődtek félhangosan a regisztrációra váró kereskedők. Szóvivőjükkel,

Németh János

sal megpróbáltunk fotós kollégámmal elvegyülni a tömegben, és bejutni a nagyterembe, az árverés helyszínére, de nem ment. Kiszúrt bennünket a kopasz biztonsági őr, és a városi tv stábjával együtt kitessékelt, mint ama macskát szokták, ha rájön a nagydolog. „Majd lesz az árverés után sajtótájékoztató" - nyugtat meg a szekrényhátú -, arra bemehetünk. Nyilván a Szegedi Vásár és Piac ügyvezetőjének,

Pusztai Lajos

nak is a fülébe juthatott, ahogy a kereskedőkkel együtt mi is egyre hangosabban tiltakoztunk, hiszen a meghívóban sehol sem szerepel, hogy az árverés a nyilvánosság kizárásával fog történni. Nagy nehezen bejutottunk az U pavilonba, ahol száznál is több kereskedő (a fele még kint tolongott, a regisztrációval volt elfoglalva) békésen várta a licit megkezdését. Pusztai úr is ott volt, sőt meglepetésünkre kérdéseink elől sem zárkózott el. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan lehet árverésre bocsátani olyan per alatt lévő pavilonokat, létesítményeket, amelyek bontásáról még nem született jogerős bírósági ítélet, és ilyképpen birtokvédelem alatt állnak. Pusztai úr szerint a város pereskedik - ő nem sokat tud az ügyről -, és első fokon nyert is. Ha nem lesz bontás, építkezni sem lehet, véli az ügyvezető, az 1,6 milliárdos beruházásról márpedig a város döntött. „Elindult a felújítás, és kicsi a valószínűsége annak, hogy az egészet vissza kell majd csinálni" - nyilatkozta. Mi lesz, ha jogerős bírósági ítélet miatt mégsem valósulhat meg a beruházás, visszaadják a licitpénzt a kereskedőknek? - kíváncsiskodunk tovább. Természetesen, a licit útján befolyt pénzt visszaforgatják - állítja Pusztai -, és ilyképpen mindenkinek olcsóbb lesz a bérleti díja. A 4 évvel ezelőtti közgyűlési határozat értelmében az építkezés alatt nem nőhet a bérleti díj, és minden érintett kereskedőnek új, a régivel azonos bérleti helyet kötelesek biztosítani. A bérleti díjak azonban nemhogy csökkentek, inkább nőttek, állítják a kereskedők. Hogy mi ennek az oka? Pusztai Lajos szerint az, hogy a díjak nagyságának mértéke nem a város, hanem a kft. jogkörébe tartozik. A licitálás megkezdése előtt az ügyvezető felszólította a sajtó képviselőit, hagyják el a termet, ezért az árverés részleteiről, hangulatáról élő beszámolót sajnos nem áll módunkban prezentálni. Nem tudjuk, hányan licitáltak, mennyiért keltek el az asztalok, milyen volt a hangulat bent. Mint az ügyvezető hangsúlyozta, nem a bérleti díjat árverezték, hanem a sorrendet. Aki forgalmas, jobb helyre akart kerülni, az fizetett. Ők választhattak maguknak asztalt, a többiek között pedig az elsődleges terv szerint kisorsolták a fennmaradt helyeket. A bérleti díj állítólag nem változik: havi 17 ezer 800 forint, fél évre 89 ezer forint. A kereskedőket ez szem látomást nemigen nyugtatta meg.