A Monarchia tündöklése és bukása

„Több nemzetiségű államok keletkezése és felbomlása Közép-Európában" címen hagyományteremtő szándékkal rendeztek konferenciát pénteken a Móra Ferenc Múzeumban. A szakértők az Osztrák-Magyar Monarchia keletkezését, összeomlását, és ezek következményeit tárgyalták a tudományos előadásokon és szekcióüléseken.

1918-19-ben bomlott fel az Osztrák-Magyar Monarchia, ez a kilencvenéves évforduló adta az apropóját a rendezvénynek. Ugyanakkor fontos tudni azt is, hogy a Monarchia területe közös piacként működött, és talán a mostani közép-európai válságban fontos lehet ennek példáit megvizsgálni, hogy miként működött egy nagyobb régió gazdasága - emelte ki

Gulyás László

, a konferenciát kezdeményező új folyóirat, a Közép-európai Közlemények (KEK) főszerkesztője

(felső képünkön középen)

. A KEK azzal a céllal alakult, hogy konferenciákat szervezzen és vitákat generáljon a magyar történelem vitás kérdéseiről. A történészek, geográfusok és regionalisták e folyóirata a rendezvény megszervezéséhez jó partnerekre talált egyrészt a Szegedi Tudományegyetem Új- és Legújabbkori Magyar Történelem Tanszékében és a SZAB Filozófia és Történeti Szakbizottságának Magyar Történeti Munkabizottságában; másrészt a helyszínt biztosító Móra-múzeumban. Gulyás László elmondta: a konferencia témájaként megjelölt szakterület még nem megfelelően feldolgozott, ez már azon az egyszerű példán is rögtön lemérhető, hogy Ausztriának, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik nagy utódállamának a történetéről ma Magyarországon egy darab könyv olvasható, méghozzá egy osztrák szerző tollából. „A magyar történészeknek nagy adósságai vannak a szomszéd népek történetének megírásával" - összegzett a főszerkesztő. A szervezők konferenciasorozatot terveznek: minden év márciusának első péntekén megrendeznék ezt a konferenciát. Mindig más lesz a plenáris ülés témája, így jövőre a jugoszláv, majd a csehszlovák államok széthullásának tárgyalását tervezik, és ahogy haladunk Trianon százéves évfordulója felé, úgy jönnek sorba a vele kapcsolatos témák. A rendezvényre mind a szakma ismert professzorait - köztük például

Szávai Ferencet

, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének professzorát vagy

Majoros Istvánt

, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárát - mind PhD-hallgatókat meghívtak. Előadást tartott a SZEGEDma.hu munkatársa,

Miklós Péter

történész-muzeológus is.

A konferencia interdiszciplináris voltáról szólva Gulyás László elmondta: fontosnak tartják, hogy az azonos területeket különböző szemszögből kutató szakembereket megismerjék egymás tevékenységét. A rendezvényen ennek szellemében történészek, geográfusok, regionalisták és közgazdászok vázolták fel, miként bomlott fel a korábban rendíthetetlennek gondolt monarchia. A résztvevők korreferátumot hallhattak a 20. század elejének közép-kelet-európai viszonyairól, a gazdasági, nemzetiségi, közigazgatási szakkérdésekről is. A nyitó előadásokat követően a szakemberek három szekcióban értékelték az utóbbi évek kutatási eredményeit.