A kulturális bizottság szerint lehet lépni a huszárral
A kulturális bizottság csütörtöki gyűlésének első pontjaként tárgyalták a város-rehabilitációs program keretében a Reök-palota előtti terület rekonstrukciója miatt áthelyezésre ítélt huszárszobor ügyét. A közvéleményt hónapok óta foglalkoztató úgynevezett „Lófara-ügyben" civil nyomásra végre minden érintett személy megszólalhatott, elmondhatta véleményét, vitázhatott. A bizottság végül öt három arányban elfogadta az eredeti tervet: szabad utat engedett a lovas szobor elmozdításának.
Széles körű érdeklődés kísérte a bizottság csütörtöki ülését. A városháza Tisza Lajos Termében a bizottsági tagokon kívül több tucatnyi érdeklődő gyűlt össze, akik között voltak városvédők, építészek, szobrászok is. A 3. Honvéd Huszárezred emlékművének áthelyezése körüli vitára készülődtek.
A szobor körüli kert nem zöld terület
A felszólalások előtt a terv készítője
, Fekete Zoltán
mutatott be rövid prezentációt a Reök előtti tér átalakulásáról. Lényegében azokat a szempontokat ismertette, melyekről korábban már tervezőtársa,
Pacsika Emília
textilművész is
A hozzászólások sorát
Haág Zalán
(KDNP), önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság alelnöke nyitotta meg, aki szerint
. A huszáremlékmű környékére van a városnak érvényes szabályozási terve, mégpedig a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) számú rendelete (Szeged M. J. V. Építési Szabályzatáról), ennek 23. számú melléklete tartalmazza a huszáremlékmű környékének szabályozását. A rendelet megtiltja a burkolt és nem burkolt (zöld) felületek határának megváltoztatását, ráadásul egy ilyen beruházásnál versenyeztetésre, tervpályázati eljárásra van szükség.
Mózes Ervin
címzetes főjegyző magyarázata szerint azonban nem történt szabálytalanság, ugyanis a szobor előtti kegyeleti kert nem minősül (!) zöld területnek, a pályáztatás kapcsán pedig a már meglévő tervek továbbviteléről van szó, és ilyen esetben erre az eredeti tervezőknek van előjoga.
Fehér Éva
főépítész is megerősítette, hogy a város birtokában lévő hivatalos tervrajzon nincs zöld terület megjelöléssel ellátva a kegyeleti kert, ezért az nem is kezelendő így. Haág nem értett egyet Mózessel, és továbbra is fenntartotta állítását.
A szobor körüli kert mégis zöld
Tatár Rózsa,
a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület képviseletében értelmetlennek tartja - habár a törvénysértés elkerülése miatt az önkormányzatnak kiemelten fontos -, hogy a szabályzat betűjéhez ragaszkodva mondjunk valamit létezőnek, vagy nem, mikor minden épeszű ember látja, hogy az a kert pontosan az, ami. Élő, zöld. Tehát zöld terület. Ezt fölösleges kekeckedésnek tartja, inkább arra lenne kíváncsi, miért nem lehet az emlékmű és környezetének megtartásával felújítani a területet.
Kis István
építész, a Csongrád Megyei Építészkamara elnökségi tagja - aki portálunkon már
is
- felmutatott egy régebbi dokumentumot, amin még zöld területként szerepel a hely, viszont az átiktatás során figyelmetlenség vagy technikai hibák miatt lemaradt az újabbról.
Érzelmek és ész érvek
Egy idős szegedi asszony kedves emlékeit felidézve, érzelmi alapon kérte a szobor eredeti helyének megtartását (hozzá csatlakozott később
Nagy Péter
is, aki egy színpadi hatásokat sem nélkülöző beszédben próbálta felébreszteni a bizottsági tagok lelkiismeretét, kiemelve a hősi halottak emlékét).
Szögi László
építész úgy érvelt, hogy ha át kell alakítani a területet, akkor a szobor eredeti helyének megálmodói, most oda tennék, ahová
Fekete Zoltán
és csapata, hiszen a tér átalakításával megváltozik a terület súlypontja.
Bánvölgyi László
szobrász-restaurátor, aki 1995-ben az emlékmű felújítását végezte, ismertette munkáját, és annak okait is, hogy miért kell 14 év elteltével ismét felújítani a szobrot. A hagyományőrzők és városképvédők elnöke,
v. Szilágyi Árpád
kilátásba helyezte, hogy helyi népszavazást kezdeményeznek az ügyben, amennyiben nem tudnak kompromisszumra jutni a várossal és a tervezőkkel. Miután a bizottság alelnöke összegzés képen ismét elmondta, hogy szerinte fennáll a törvénytelenség, az építési szabályzat megszegése, és szomorú, hogy egy magánbefektetői érdek - a kávézó terasza, valamint a Reök szabadtéri rendezvényeinek lehetséges helyszíne - miatt egy kegyeleti emlékhelyet kell arrébb rakni,
ifj. Szilágyi Árpád
tett javaslatot. Az ifjú városvédő arra kérte a résztvevőket, hogy kérjék meg a
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot
- melynek elnöke egykori miniszterelnökünk,
Boross Péter
-, véleményezze a szobor áthelyezését, és e szervezet állásfoglalását tartsák irányadónak. Mózes Ervin ezt törvényi lehetőségek hiányában elutasította. Ezután szavazott a bizottság, amely öt három arányban elfogadta az eredeti tervet.
