Még az idén megszűnik a szerbiai vízumkényszer?

Munkajellegű megbeszélésre invitálta a sajtó képviselőit Becsey Zsolt néppárti EP-képviselő, melyen szó volt a Bácska és Bánát sokszínű történelmét bemutató kiállítás következő állomásairól, az 1944-1945-ös délvidéki magyarok ellen elkövetett atrocitás kapcsán, Budapesten rendezett tanácskozásról, továbbá a kínos történelmi esemény tisztázásának szükségességéről, amely nagyban hozzájárulna a szerb-magyar közös megbékéléshez.

Brüsszel, Nagyvárad, Szeged, Békéscsaba és Baja után a Sokféleség laboratóriuma, avagy a multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánságban c. kiállítás március 5-én Szabadkán tekinthető meg, majd 21-én Temesváron. A kanadai magyarok is érdeklődtek, elképzelhető, hogy Torontóban is bemutatják. A képviselő április 16-ára a hódmezővásárhelyi Emlékponttal és a Károlyi Gáspár Egyetemmel közösen konferenciát tervez Budapesten az 1944-1945-ös délvidéki vérbosszúról, mert történelmünk eme fehér foltjait még Szerbia EU-s csatlakozása előtt illene tisztázni, úgymond kerítésen kívül, hogy később már ne terhelje a két ország kapcsolatát. Szerbia hamarosan benyújtja az EU-hoz való csatlakozási kérelmét, Becsey viszont fontosabbnak tartja az ország polgáraival szembeni vízumkényszer mielőbbi megszüntetését. Erre az év végéig van is remény. A küszöbönálló EU-parlamenti választások kapcsán a képviselő reményét fejezte ki, hogy a professzionalizmus erőteljesebben fog megjelenni a pártlistákon. A brüsszeli ügyekről szólva beszámolt a Dél-alföldi Regionális Iroda felállításának menetéről. Ezáltal ugyanis jóval hatékonyabban lehetne képviselni a térség gazdasági és politikai érdekeit, lobbizni a külföldi befektetők körében. Brüsszelben a világválság okán szóba került egy száz milliárd eurós pénzügyi alap létrehozása, amely stabilizálná az eurózónán kívüli országok pénzügyi helyzetét. Nagy a bizonytalanság, kiket és mekkora segítség illetne meg, és vállalna-e ebben szerepet az Európai Központi Bank. Március 19-ei és 20-ai csúcsértekezletén az Európai Parlament napirendjére kerül az a projekt, amely jelentősen csökkenti Magyarország és szomszédainak függőségét az orosz gáztól. Krk szigetén épülne egy cseppfolyósított gázterminál, üzembe helyezésével nemcsak hazánk, de Szerbia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina is profitálhatna. A projekt a Nabucco-vezetéktől teljesen független, azzal párhuzamosan valósulna meg.