„Lófara”: a tervező szerint nincs botrány

Egy uniós, a történelmi belvárosok felújítására kiírt pályázat kapcsán Szeged is támogatást nyert a város központjának rehabilitációjára. A felújítások során a Reök-palota előtti tér is új ruhát kap majd. Ennek kapcsán a területen álló lovasszobrot néhány méterrel arrébb vinnék. Egy olvasói megkeresést követően utánajártunk, hogyan vélekedik a szakmai képviselet az ügyről. Most egy újabb levél érkezett szerkesztőségünkhöz, melyben az egyik érintett tervező azt kifogásolja, hogy a SZEGEDma.hu egy egyéni véleményt tüntettet csak fel és feleslegesen kelt botrányt.

A kérdéses cikkben

a város felkérésére készült képző- és iparművészeti lektorátus szakértői bizottsága hivatalos szakvéleményének tolmácsolására kértük a Csongrád Megyei Építészkamara alelnökét, a lektorátus építész szakértőjét.

Koczor György

részleteiben elmondta véleményét, amihez hozzáfűzte, hogy a bizottság is hasonlóan vélekedett. Ennek tükrében hivatkoztunk a szakma véleményére. A portálunkon megjelent cikk szerzőjét levélben felkereste

Pacsika Emília

textilművész, aki

Nagy Imre

városépítésszel közösen, a generáltervező

Fekete Zoltán

felkérésére vállalkoztak a Kölcsey utca berendezésének elkészítésére. A társtervező szerint - aki a Reök előtti új teret is megálmodta - a cikk egyoldalú tájékoztatást ad, és szakmai hiányosságokkal tűzdelt, hiszen nem a szakma véleményét tolmácsolja, hanem egy emberét, a szakvélemény a cikkben leírtaknál egzaktabb módon fogalmaz. A SZEGEDma.hu a hiteles tájékoztatásra törekszik, ezért ha félreérthető, megtévesztő volt a cikk némely része, most az összes érintett megszólaltatásával igyekszünk ezt korrigálni. Cikkünk első részében Pacsika Emília textilművészt kértük fel nyilatkozatra, aki azzal a feltétellel járult hozzá, hogy az általa elküldött levelet teljes egészében közöljük. (A többi érintett megszólaltatását és a törvényes lektorátusi szakvélemény összegzését cikkünk második részében olvashatják.)

Az iparművész levele

Tisztelt Dobó Csaba!

Ha a lektorátusi bizottság javaslatot tesz egy tervezési ügyben, az tiszteletben tartandó szakvélemény. Prokai Gábor a lektorátusi bizottság vezetője megerősített abban, hogy az általa aláírt javaslat indoklása nem egyezik azzal a véleménnyel, amit Koczor Gyögy nyilatkozott az Önök internetes újságjában. Ezeket a megjegyzéseket az alelnök úr a zsűrizéskor ugyan hangoztatta, de a bizottság többi tagja számos kérdésben nem azonosult az építész véleményével. Azokkal sem, amiket a Szegedma.hu-nak nyilatkozott. Tehát az "Építészeti botrány: Lófara balra át!" című cikkben megjelent nyilatkozat csupán magánvélemény, és nem a szakma véleménye. A lektorátus osztályvezetője azt is elmondta, hogy a bizottság vizsgálódásának tárgya maga a szobor rekonstrukciója volt csupán és nem az elhelyezése. Ettől függetlenül a bizottság erre vonatkozó javaslata nem sérti a tervezők presztízsét, és fontolóra veszik a javaslatot. Az viszont igencsak rontja a tervezők hitelét, ha egy kolléga a kész terveket egy bizottság mögé bújva leszólja, és a közvélemény előtt más tervezők szakértelmét megkérdőjelezi.

A tisztán látás érdekében a Reök-palota előtti tér átalakítására vonatkozó általam írt és Nagy Imre várostervező építész konzultáns közreműködésével készült és a város által elfogadott koncepcióból szíveskedjék két részletet leközölni, hogy az olvasók megtudjanak valamit a "Lófara ügy" alapgondolatairól is. A fölösleges botránykeltés helyett én ezt a szíves tájékoztatást ajánlom.

Pacsika Emília iparművész

Két részlet a koncepcióból

Funkcióváltozás a Palotában

A Reök-palota művészetek házának történő átalakításával a helyzet gyökeresen megváltozott. Az épület átadásakor már a megnyitó rendezvény bebizonyította, hogy "több dolga lesz" ezután a Tisza Lajos körúthoz tartozó háromszögnek. A megnyitás óta eltelt időszakban is számos olyan rendezvényen vehetett részt itt a közönség, ami nyugodtan kezdődhetett volna az utcán, a téren. Az új funkció indokolttá teszi a teresedés valódi térré változtatását. (A tér nevet is kaphatna, mondjuk Magyar Edéét, kinek - mint tudjuk - az általa megálmodott palotában működött saját tervező irodája.) Az általunk tervezett átalakítással az utcák "találkozása", az autók uralta, "tisztázatlan" funkciójú terület helyett, egy városrendezési szempontból izgalmas nóvum, igazi tér keletkezhet. Indokolt ez azért is, mert a Reök-palotából mára reprezentatív közösségi épület lett, ahol sokszor és sokan jelennek meg, az épület földszintjén kávézó, étterem nyílik, melynek teraszra lesz szüksége, indokolt tehát az autóforgalom és parkolási lehetőség innen való kizárása és egy tágasabb tér kialakítása. A megújult tér vizuálisan és funkcionálisan is gazdagíthatja a belváros képét.

A lovas szobor helyzete

A népnyelv a "Lófara" elnevezést ragasztotta a Reök-palotára, az épület földszintjén évtizedekig üzemelő poharazóra, s magára a térségre is. Az elnevezés, mint társadalmi közmegegyezés miatt a huszár-emlékművet illik a téren tartani. Akkor is így helyes tenni, ha mint első világháborús emlékmű, a Hősök kapuja környéki eszmekörbe illeszkedne, és ha a számára kiválasztott építészeti környezetet sem a legindokoltabb, (pl. a Honvéd tér, vagy az Aradi Vértanúk terének környéke szerencsésebb hely lehetett volna az emlékmű számára). A szobor maga tisztességes kismesteri munka, a szakma szerint nem a legjobbak közül való, de ha már így hozzánőtt a térhez, illik azt a helyén hagyni. A gyalogosítás és a Reök-palota funkcióváltása azonban indokolja egy tágasabb tér létrehozását, e végett a szobrot környező parktükröt át kellene helyezni, az elkeskenyedő térség csúcsába. A zöldfelület és a szilárd burkolat aránya így nem sérül. A "háromszög" Dugonics térhez közel eső csúcsánál kialakított új parktükör kellemes zöldfelület adhat, egy mellette elhelyezett ivókút hűsítő hangulati elemként jelenhet meg. A lovas szobor talapzatához vezető lépcsőzet így jobban megközelíthető, a diákok akár ülhetnek is rajta, és nem egy elrekesztett, időnként elgazlott rózsakert foglalja el a tér centrumát. A szecessziós vaskerítéssel az egész teret "biztonságba" lehet helyezni, leválasztva vele a Tisza Lajos körúti úttesttől. Így a tér nem csak arra lesz kiválóan alkalmas, hogy a művészetek házának "előszobája" legyen, de arra is, hogy az egyetem hallgatói a téren találkozzanak, hogy az itt elhelyezett padokon, idősek és fiatalok üldögéljenek, hogy nyáron, a teraszon kávézó látogatók az épületek díszkivilágításába gyönyörködjenek. (Képek a galériában tekinthetőek meg.)