Újabb pofon a határon túli magyaroknak

A Közoktatási törvény 2007-es évi módosítása értelmében a Magyarországon tanuló vajdasági középiskolásoknak és szüleiknek rendelkezniük kell tartózkodási engedéllyel, különben nem jár a diákoknak a teljes kollégiumi ellátás és az étkezési díjat is ki kell fizetniük.

Eszerint tehát a szülőknek Magyarországon kell dolgozniuk és a magyar államnak adózniuk. Ha nem tudnak felmutatni ilyen engedélyt, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, mert megszűnnek az eddigi kedvezmények. A szegedi kollégiumok vezetői is értesültek a törvénymódosításról, csak még nem tudják, hogy a rendelkezés vonatkozik-e azokra is, akik már egy-két éve náluk vannak, vagy csak az újonnan beiratkozottakra. Noha a vajdasági gyerekek többsége rendelkezik tartózkodási engedéllyel, a 2009/2010-es tanévben életbe lépő rendelkezés szerint a szülőknek is legalább 3 hónapot meghaladó tartózkodási engedélyük kell legyen. Eddig a határon túli diákokat ugyanazok a jogok illették meg, mint a magyar állampolgárokat. A kollégistáknak csak étkezési hozzájárulást kellett fizetniük, a szállás többnyire ingyen volt. Most - úgy tűnik - meg akarják fizettetni velük a térítési díjat és az étkezésért sem jár kedvezmény ezután. A kollégiumi térítés teljes díja különben 1 tanévben 330 ezer forint, az étkezési díj pedig napi 660 forint. Vajon hány magyarországi szülő tudná ezt vállalni? A legnagyobb gond, hogy a vajdasági szülőknek nincs magyarországi munkahelyük és nem a magyar államnak adóznak. Ezeknek a kritériumoknak tehát eleve nem tudnak megfelelni. A vajdasági szülők és az érdekvédelmi szervezetek szerint a tanulmányi vízum alapján kiadott tartózkodási engedélynek elegendőnek kellene lennie a legálisan Magyarországon tanuló délvidéki diákok számára ahhoz, hogy mentességet élvezhessenek. Az új rendelkezés mindenképpen hátrányosan érinti őket, ezért a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács is mindent megtesz, hogy az új törvény ne kerüljön bevezetésre - legalábbis ne ilyen formában. Eszerint ugyanis a két leginkább negatívan megkülönböztetett Unión kívüli ország - Szerbia és Kárpátalja - magyar lakosságát sújtaná leginkább a rendelkezés. A törvényhozó célja nyilván nem ez volt, ezért mielőbb korrigálni kell a rendeletet, hogy ne a gyászos december 5-ei népszavazáshoz hasonló eredmény szülessen, melynek következményét - sajnos - máig érezzük.