Román-magyar csúcs: csak a biztonság verte a barátságot

Egy kisebb csoport bekiabálásokkal zavarta meg Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök Széchenyi téri és Kárász utcai sétáját. A Gyurcsány nyilvános szerepléseit immár hagyományosan kísérő szitkozódásokat komoly médiaérdeklődés követte, Géczi József Alajos (MSZP) országgyűlési képviselő oda is vetette a magyar kormányfőt egyebek mellett hazaárulónak tituláló fiataloknak, hogy „csináljátok csak, most jó a sajtótok". Az egyik, vélhetően a negyedik együttes magyar-román kormányülés tiszteletére borbélynál járt „verőlegény" emelkedett humorral leszarházizta az elégedetlenkedőket. Atrocitás nem történt, de nem is történhetett, hiszen az eseményt példátlan, vagy még inkább példás biztonsági intézkedések kísérték. A résztvevők arcán fülig ért a mosoly, a színfalak mögött talán még a magyar-román barátság örök kontinuitásának elméletét is elfogadták.

Egyfajta biztonságtechnikai bemutató szemlélői lehettek azok az újságírók, akik bebocsátást nyertek a kedden Szegeden megtartott negyedik román-magyar együttes kormányülés helyszíneire, a városházára, illetve környékére, a Széchenyi térre, a Kárász utcára és a Klauzál térre. Megszámlálhatatlan rendőr és a két ország köztársasági őrezredének tagjai vigyáztak a két kormány tagjainak biztonságára, de akadt itt bombaszakértő, a civil ruhás testőrök mindenféle típusa és a „tömeget" kamerázó szakembergárdát is igénybe vették - a gigantikus fekete esernyőkkel és aktatáskapajzsokkal felszerelt erős emberekből pedig még a házasságkötő teremben tartott sajtótájékoztatóra is jutott. Pedig a „véletlenszerűen előre kiválasztott" kérdezők miatt még a verbális nyilaktól sem kellett tartani, a szigorú és aprólékos átvilágítás miatt pedig aligha juthatott be bármiféle „veszélyhordozó" is a városházára: tojás is csak keményre főve, a sajtómunkások szendvicsein volt az épületben...

Az előzetes igen: kimondták az eljegyzést

A kétórás együttes kormányülés

Gyurcsány Ferenc

és

Calin Popescu Taricenau

beszédeivel indult. A magyar kormányfő a két ország közötti megbékélésről beszélt, az elmúlt négy esztendőt áttörésként értékelve a kétoldalú kapcsolatok terén. Román kollégája a közös érdekek mentén történő regionális együttműködés, a határokon átívelő programok fontosságát hangsúlyozta. A két miniszterelnök az ülést követő sajtótájékoztatón négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői: ezek a magyar-román operatív programban való részvételről, az ezzel kapcsolatos határ menti fejlesztésekről, a Duna-térség fenntartható fejlődésének biztosításáról, az Európai Unió klíma- és energiacsomagját érintő közös állásfoglalásokról, a határokat átlépő bűnözés leküzdése elleni küzdelemről, valamint a határ menti egészségügyi együttműködés további feladatairól szóltak. A sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hosszú évtizedek után végre nem a kölcsönös sérelmekről, hanem az építkezésről szól a román-magyar viszony. Ez szerinte egyebek mellett annak köszönhető, hogy a két országban nem a „nemzeti előítéletekre építő" kormányok vannak hatalmon. Calin Popescu Tariceanu még rátett egy lapáttal a „Ki tudja jobban dicsérni a másikat?" című játékban: azt mondta, a két ország legalábbis eljegyezte egymást a szegedi házasságkötő teremben.

Néhányan a magyar kormányfőt szidalmazták

A jövendő házasok a frigyre készülve több fontos kérdésben is a kooperáció mellett tettek hitet. Így kiemelt témaként kezelték a vasúti, közúti és az energiahálózati összeköttetés fejlesztését. Ami a csongrádi megyeszékhelyet közvetlenül érintő beruházásokat illeti, szó esett arról, hogy a közeljövőben Szeged és Arad között megvalósul a gázhálózatok összekapcsolása, illetve előirányozták a Fiume és Konstanca közötti vasúti fővonal kialakítását is, ennek részeként pedig új pálya létesítését Szeged és Temesvár között. A remények szerint mindez a következő évtized közepére realizálódhat. Magyarország megvizsgálja továbbá Románia azon kérését, hogy Makó és Nagylak között is autópálya, ne pedig gyorsforgalmi út épüljön.

A program további részeként a két miniszterelnök közösen megkoszorúzta a

Kossuth

és

Balcescu

által 1849-ben kötött megbékélési egyezmény Klauzál téri emléktábláját. Útban a Klauzál tér felé, a Széchenyi téren és a Kárász utcán egy kisebb csoport Gyurcsány Ferenc lemondását követelte, egyebek mellett hazaárulónak nevezve a kormányfőt. A román és a magyar résztvevők a koszorúzást követően a jól megszolgált ebéd elköltéséhez gyülekeztek a Tisza Szállóban, a biztonsági szolgálat - melynek „karmai közül" Gyurcsánynak sikerült „kimentenie" egy láthatóan elérzékenyült idős hölgyet - kitartó kísérete mellett a hangoskodók is útitársul szegődtek. Egyes járókelők szimpátiájukról biztosították a fiatalokat,

Géczi József Alajos

MSZP-s honatya azt mondta nekik, érdemes csinálniuk, hiszen most jó a sajtójuk, az egyik marcona testőr viszont kicsit durvábban fogalmazta meg véleményét a kis társaságról... Minden jó azonban, ha a vége jó: semmiféle rendbontás nem rontotta el a két kormány tagjainak étvágyát.