Nagyfeszültségű távvezeték: szeptemberig vizsgálódik a Démász

Mint arról két hete beszámoltunk, a Szeged-Újszeged nagyfeszültségű távvezeték tervezett feszültségemelése ellen tiltakozó civilek „Élhető Környezetért" környezetvédelmi egyesület néven önálló szervezetet hoztak létre. Vezetőik kinyilvánították, keresik a kompromisszumot, de a peres úttól sem riadnak vissza a Démásszal szemben. A SZEGEDma.hu megkérdezte az áramszolgáltató céget, mit szól a civilek szerveződéséhez, illetve hol tartanak a feszültségemelés előkészületei.

A Démász részéről portálunknak nyilatkozó kommunikációs igazgató kifejtette: bár több alkalommal, több fórumon is tájékoztatták a lakosságot, úgy érzi, sok pontatlanság és félinformáció is elterjedt az ügyben az elmúlt időszakban.

Őszre derül ki, kell-e nagyobb feszültség...

Kovács Krisztina

(alsó képünkön)

elmondta: az áramszolgáltató jelenleg csupán a lehetőségét vizsgálja, hogy amennyiben az ipari vagy lakossági fogyasztók részéről több áramra lenne szükség Újszegeden, módjába állna-e - s ha igen, miként - kielégíteni azt. Céljuk - a lakosság érdekeinek figyelembe vétele mellett - a lehetséges beruházóknak való megfelelés, hiszen az érdeklődő cégek egyik első kérdése általában az, tudnak-e számunkra három hónapon belül megfelelő mennyiségű áramot biztosítani. (Ez például a kecskeméti Mercedes-beruházás esetében is kulcskérdés volt.) Mivel a légvezetéket az 1970-es években 120 kilovoltosra tervezték, s az a 120 kilovoltos vezetékekre ma érvényes valamennyi előírásnak megfelel, Kovács Krisztina szerint elvileg nincs akadálya annak, hogy megemeljék a jelenlegi 22 kilovoltos feszültségszintet. Azt, hogy az adott terület mikor éri el azt a villamosenergia-igényt, amelynek a teljesítésére a jelenlegi feszültségszint már nem elegendő, jelenleg is tanulmányozzák a szakemberek. Az ezzel kapcsolatos konkrét elemzéseket előreláthatóan szeptember közepére fejezik be a Démász szakemberei.

Mint azt

korábban megírtuk

, a távvezeték közelében élők, elsősorban a Töltés utcaiak a nagyfeszültség egészségkárosító és ingatlanjaik értékét csökkentő hatásától tartanak. Sok háznak egyenesen a kertjében állnak a tartóoszlopok. A városüzemeltetési bizottság júniusi rendkívüli ülésén, illetve a múlt heti „egyesületalakító" fórumon többen azt állították: annak idején karhatalmi erőszakkal helyezték el kertjükbe az oszlopokat. Kovács Krisztina ezzel kapcsolatban azt mondta: tanulságos lenne megvizsgálni a földhivatalban, hányan laktak ott már a hetvenes évek elején, a vezeték engedélyezésekor, hiszen aki később költözött oda, annak számolnia kellett a háza, kertje adottságaival. A villamos vezetékek környezetében végzett építkezésekre érvényes speciális előírásokat pedig az építtetőknek kell betartaniuk. A kommunikációs igazgató szerint egyébként is túl sok feltételezés látott már napvilágot a lakók részéről - így például az, hogy a vezetéket egykor bontásra ítélték, aminek Kovács Krisztina eddig semmilyen írásos nyomát nem találta a cég archívumában, illetve a lakók sem tudták prezentálni -, éppen ezért mindenkinek könnyebb lenne a dolga, ha ebben a harmincöt éves történetben bizonyítható állításokkal kellene dolgozni.

... de ki fizetheti a révészt?

A Démász szeptember közepéig nemcsak azt vizsgálja, szükség van-e a feszültségszint emelésére, hanem az önkormányzat felkérésére számításokat is végez azzal kapcsolatban, hogy mennyibe kerülnének a légkábelben történő feszültségemelést kiváltó alternatív megoldások. Kovács Krisztina ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta a SZEGEDma.hu-t, hogy érvényes engedéllyel rendelkező hálózaton lehet ugyan bármilyen módosítást kérni és végezni (ilyen lenne például a földkábelbe áthelyezés), ám ennek költségeit minden esetben a kezdeményezőnek kell viselnie. Ha csak valamilyen mecénás nem bukkan fel a lakosok körében, ezen a téren patthelyzet látszik kialakulni, mivel

Botka László

polgármester korábban egyértelművé tette: alaptalannak tartja a lakossági aggodalmakat, így az önkormányzat nem kívánja állni az előzetes számítások szerint is több száz milliós költségeket... Talán ezért is merült fel a civilek körében még a Démász anyagainak szeptember közepi elkészülte előtt az egyesület alakítása, illetve a peres út mint megoldási lehetőség. Kovács Krisztina úgy nyilatkozott: logikusnak tartja az érintett lakosok lépését, s üdvözlik, ha a lehetséges fórumokon panasszal élnek, hiszen ha eddig a Démász tájékoztatásának nem hittek, a független szervek, illetve a bíróság véleménye talán majd elfogadható lesz számukra.

Betartják, nem pedig felülvizsgálják

A kommunikációs igazgatót megkérdeztük, mit szól ahhoz, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001-ben és 2007-ben is potenciális rákkeltőnek minősítette a nagyfeszültséget, illetve egyes, az egyesület szakértői által hivatkozott kutatások szerint már 0,2-0,3 mikroteslás mágnesesindukció-érték is komolyan növeli a gyermekkori leukémia kialakulásának esélyét. Kovács Krisztina azt felelte: az áramszolgáltató feladata nem az előírások felülvizsgálata, hanem azok betartása. Magyarországon és az Európai Unióban pedig jelenleg 100 mikrotesla a megengedett határérték. Az első lakossági fórum előtt megmérték egy jelenleg is 120 kilovolton üzemelő vezeték értékeit, a mérés során tapasztalt legmagasabb érték 1,2 mikrotesla volt, vagyis kicsit több, mint a jelenleg érvényes „plafon" századrésze. Amennyiben természetesen a hatóságok alacsonyabb értéket írnak elő, a Démász azokat fogja magára nézve kötelezőnek tartani. Sokan, sokféle kutatási eredményeket idézhetnének - tette hozzá -, a lengyel Karolinska Intézet vizsgálatai például a magasabb elektromágneses sugárzás jótékony hatásait mutatták ki. A távvezeték ügyében tehát megmerevedni látszanak a frontok. Kérdés, hogy a Démász tanulmányainak elkészülte, vagy az ügy jogi síkra terelése hozhat-e majd áttörést. A SZEGEDma.hu mindenesetre továbbra is nyomon követi a fejleményeket.