A Marstól a városházáig hajlanak a kérdőjelek

Szerda reggel nyilvános sajtótájékoztató keretében ismét kinyitották pavilonjaikat azok a kereskedők, akik birtokvédelmi pert nyertek a Szegedi Vásár és Piac Kft.-vel szemben. Mivel a kft. nem érezte önmagára kötelező érvényűnek sem a csongrádi jegyző határozatát, sem a megyei bíróság döntését, az eljáró hatóság jogerősen elrendelte a végrehajtást: kötelezte az önkormányzati céget a birtoksértés megszüntetésére.

A Mars téren, az érintett bódék előtt tartott sajtótájékoztatón először

Németh János

a kereskedők képviseletében felolvasta azt a jegyzői végzést, amely felszólítja a Szegedi Vásár és Piac Kft.-t, hogy engedje meg az árusoknak, hogy bódéjukat - úgynevezett felül-építményüket - három napon belül birtokba vehessék, és ott zavartalan kereskedelmi tevékenységet folytassanak. „A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs" - hangzott el az okirat utolsó mondata.

Ludányi Lászlóné

és

Szűcs Istvánné

azután fordult a bírósághoz, hogy 2006 januárjában a szegedi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő piacüzemeltetője, a Szegedi Vásár és Piac Kft. a tér rekonstrukciója miatt bontani kezdte a pavilonsorokat, a bontás ellen fellebbező kereskedők pavilonjait pedig körbekerítette, és megakadályozta a további árusítást. A bódék elé és mögé parkolót épített, a vásárlói közlekedőt részben elbontotta.

Akire nem vonatkozik egy bírósági döntés

Ahogy arról a SZEGEDma.hu

már hétfőn beszámolt

, az árusok birtokvédelemében eljáró hatóságként kijelölt Csongrád város jegyzője megállapította, hogy a kft. cselekményével birtokháborítást követett el, és kötelezte, tűrje el, hogy a kereskedők építményeiket birtokba vehessék, és ott zavartalan kereskedelmi tevékenységet folytathassanak. A fellebbezés után tavaly ősszel a Csongrád Megyei Bíróság is jóváhagyta a határozatot, melynek a kft. ezután sem tett eleget, ezért a csongrádi jegyző a birtokbavételi pert nyert kereskedőknek elrendelte a végrehajtást, azaz kötelezte az önkormányzati tulajdonú céget, hogy biztosítsa a tulajdonosok számára a bódéjuk használatát, illetve az árusítás lehetőségét.

Tűzveszély, ami nincs

Bíró Sándor

, a Mars Téri Kereskedő Egyesületének elnöke elmondta, hogy a bontást annak idején tűzveszélyességre hivatkozva rendelte el Szeged város jegyzője. A bontás ellen azonban fellebbezett több kereskedő, akiknek a pere még folyamatban van. Véleménye szerint a közigazgatási eljárás befejezéséig nincs jogalap a működési engedélyek visszavonására, amit bírósági határozatokkal bizonyított - ezeken a papírokon más bódétulajdonosok esetében mondták ki a működési engedélyek bevonásának felfüggesztését a közigazgatási per lezártáig. Az ügy itt azért is érdekes, mert Bíró szerint a per első szakasza lezárult, ítélet persze még nem született, de az építési és tűzvédelmi szakértő is megállapította, hogy a pavilonok - melyeket a 1969-ben a város akkori tervosztálya építetett - nem minősülnek jogilag építménynek, így rájuk más szabályozás vonatkozik, vagyis nem tűzveszélyesek (közel 100 pavilont a tűzveszélyességre hivatkozva bontottak le). A kereskedők egyesületének elnöke úgy véli, tisztább körülmények, őszinte szavak nem sodorták volna ilyen mélységig ezt az ügyet.

"Piszkos és düledező eljárás..."

A SZEGEDma.hu-nak egy motoralkatrészeket árusító kereskedő,

Tóth Péter

is nyilatkozott, aki elmondta, hogy a város be akarta vonni a működési engedélyét az előbb említett tűzvédelmi okokra hivatkozva, majd ezt a folyamatot felfüggesztette egy - a fent, Bíró Sándor által is említett - bírósági határozat. „Szeged város lakossága csak azt látja, hogy vannak itt nagyon lepusztult bódék" - világít rá a tényekre a kereskedő. „Ez sok esetben így is van. De mi vállalnánk, hogy felújítjuk a sajátunkat, és mások is, csakhogy nem erről szól a történet, hanem arról, hogy innen a lehető leggyorsabban ki kell takarítani mindenkit, és ehhez minden eszközt fel kell használni. Mi nem az ésszerűség ellen vagyunk, hanem az eljárás minősége az, ami elszomorít. Miért nem lehet nyíltan, konszenzust keresve elintézni ezt az ügyet, európai módón? Az eljárás pontosan olyan piszkos, düledező, mint amilyen pavilonfényképekkel propagálják az átlagemberek felé a helyszínt. A polgármester nyilvános közgyűlésen megmondta, hogy ki lesz pakolva a piac, meg lesz szüntetve ez az állapot. A piac rendtartásában ugyanakkor az áll, hogy a piac befogadóképességéig bárkit kötelesek beengedni. Nem tagadhatják meg senkitől az árusítást..."

Birtokvédelem itt, birtokvédelem ott

Megkérdeztük

Pusztai Lajost

, a Szegedi Vásár és Piac Kft. igazgatóját, aki ügyvédjéhez,

ifj. Szilágyi Jánoshoz

irányított. A jogi szakember elmondta, hogy a piac nem áll jogviszonyban a bódék tulajdonosaival, mert érvényes felmondási döntések születtek a bérleti szerződésekkel kapcsolatban. Az egyetlen probléma, hogy a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a felmondással automatikusan bontást tudjanak elrendelni, mert a bontás kizárólag a tulajdonosnak a jogköre. A tulajdonos pedig a város, míg a bérbeadó a piacigazgatóság. „A mi felmondásunk alapján ott már nincs jogalapjuk a bodegák fenntartásának, ezért egy birtokvédelmi pert kezdeményezünk, aminek még nem lehet tudni a kimenetelét. Rá vagyunk kényszerítve erre a dologra" - folytatta Szilágyi.

Ezek szerint önök azt mondják, hogy ott nincs joguk árulni a kereskedőknek? Pedig a kezükben levő hivatalos jegyzői végzés szerint hagyni kell a kereskedőket, hogy birtokba vegyék pavilonjaikat, és ott kereskedelmi tevékenységet folytassanak

- kérdezzük az ügyvédet. „Árulni mindenkinek joga van, aki napijegyet vesz - világosít fel minket ifj. Szilágyi János. „Ez bódétól független. A napijeggyel árusítóknak kijelölt helyen lehet árulniuk. Bódé előtt csak akkor, ha az ki van jelölve árusítás céljára. Jelen pillanatban az a terület nincs erre kijelölve. A történet röviden csak arról szól, hogy őket megilleti a birtokvédelem, hiszen még nincs érvényes bontási engedély. De már nem állnak szerződéses viszonyban a piaccal, és miután nincs szerződésük, a működési engedélyüket visszavonták."

...és azok a kérdőjelek!

Kohári Nándor

, a Fidesz önkormányzati képviselője - aki több felszólalásában állt ki a kereskedők mellett - az ügy kacifántosságára való tekintettel összefoglalta nekünk a Mars téri helyzetet. Szerinte már a bontás jogalapja is megkérdőjelezhető, hiszen a hivatkozási alap a tűzveszélyesség volt, amiről egy közigazgatási per során a szakértők kimondták, hogy nem állja meg a helyét. A bontás ellen fellebbezett kereskedők pere még folyamatban van, addig a működési engedélyek bevonását - amit egy bírósági határozat is alátámaszt - szüneteltetni kell, így a bontás alatt visszavont működési engedélyek jogalapja is kérdőjeles. A kft. igazgatójának egyik nyilatkozata szerint az árusok eddig is árulhattak volna, amit ifj. Szilágyi János úgy módosított, hogy a bódék előtt nem, csak a kijelölt napijegyes helyeken, miközben pedig a végzési határozat egyértelműen kimondja, hogy az árusoknak engedni kell, hogy felül-építményüket három napon belül igénybe vehessék és ott(!) kereskedelmi tevékenységet folytathassanak.

És ami még tovább bonyolíthatja az ügyet, hogy a 25591/1. és a 25591/2. számú telkeket, a vásár és a piac területét összevonták, és a megnagyobbodott telek egységesen vásári területté minősült át. A 25591/2., a Mars téri piac mind addig közterületként (!) volt bejegyezve, amelyre egészen más szabályok vonatkoznak, mint egy vásárterületre. (Például helyfoglalási díj szedhető, de bérleti már nem...) Ez a tény az addig megkötött szerződések mellé újabb kérdőjeleket rajzolhat. Sokkal érdekesebb azonban, hogy ez az összevonás és átminősítés a SZEGEDma.hu információi szerint közgyűlési határozat nélkül született, ami már egy egészen más írásjelet állíthat fel...