A globális olajválság óriási lökést adhat a Szegeden építkező BYD-nek


A bolondok napja ma is népszerű, eredete egészen az ókorig nyúlik vissza, és a tavaszhoz, a megújuláshoz kapcsolódik. A modern világban is élő hagyomány: a médiától az iskolákig mindenhol felbukkannak a kreatív tréfák.

Mióta is van bolondok napja? A téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepeik alkalmával már az ókori görögök is megtréfálták egymást. Más elméletek azt is feltételezik, hogy a rendkívüli, szabados nap keletkezése a tavaszi napéjegyenlőséghez, vagyis az északi féltekén a tavasz első napjához kötődik, amikor az anyatermészet „megbolondította” az embereket a változó, kiszámíthatatlan időjárással. Habár a szokás pontos származása homályba vész, a bolondok napja évszázadok óta április elseje számos országban.
Egyes feltételezések szerint a nap eredete egy kelta eredetű kelta eredetű népszokás volt, amikor az erdőbe kivonultan kissé szabadosan köszöntötték a tavaszt. és a rómaiak Szaturnalia ünnepi vigasságához is kapcsolódik amikor az ünnepnek része volt, hogy a társadalmi rangokat is felfüggesztették erre az időre. Ekkor egyfajta fordított napként a rabszolgáknak megengedték, hogy urakként viselkedjenek, a gazdáik meg szolgaként alakoskodtak.
Ezen szerepcserés bolondos nap, amikor büntetlen csínytevések közepette sokminden megengedhető, a középkori Nyugat-Európa több területén is szokásban volt. Az áprilisi bolondok napi hagyományok közé tartozik többek között az álhírek terjesztése vagy mások megviccelése. A népszokás szerint ha valakit április elsején rászednek, akkor a „bolondját járatják vele”, így ő lesz „április bolondja.”
A sajtóban ilyenkor felbukkanó „különleges” hírek is élővé teszik e nem hivatalos bolondos napot. Az amerikaiak 1878-ban elhitték azt is az újságoknak, hogy Edison a fonográf után egy olyan találmánnyal állhat elő, ami a földet gabonává, a vizet borrá változtatja. Egy francia újság azt közölte az emberekkel, hogy ledózerolják az Eiffel-tornyot, míg egy angol napilap közzétette, hogy a híres Big Ben órája digitálisra vált.
A modern időkben is sokan várták az április elsejét, hogy jól kidolgozott bolondok napi álhíreket és vicceket alkossanak. A BBC csatorna 1957-ben például arról számolt be, hogy a svájci farmerek rekord spagettitermést tapasztaltak, s közben olyan felvételek voltak láthatóak, amelyeken az emberek tésztát szüreteltek a fákról.
A holland televízió 1969-ben azt a hírt olvasta be e napon, hogy ellenőrök járják az utcákat, akik távérzékelő műszerrel vizsgálják, befizették-e a tévéadót az emberek, az egyetlen védekezés, ha a készüléket alufóliával takarják le. Az áruházakban aznap kifogyott a fólia, és megugrott a tévéadó-bevétel is.
Ilyenkor nem maradhatnak el a diáktréfák, iskolai fordított órák sem. Egy hazai gimnáziumunkban Cegléden több mint fél évszázada különleges ez a nap. Ekkor például a tanulók összeszedték más osztálytermekből a dekorációs képeket. Mivel minden osztályban azonos képek voltak, így előfordult, hogy egy osztályteremben 16 Madách-kép került a falakra. Gyakran megcserélték az osztálytermeket, és ha a csere többszörös volt, a tanárok valóban nem tudták, hogy melyik teremben van az eredeti osztály. Máskor megfordították a bútorzatot és a tanári asztalnak háttal ültek a diákok.
1970-ben jelent meg a fordított nap hagyománnyá vált ottani eleme, ez évben tanártól és osztálytól függően 1-2 tanítási órát diáktanárok tanítanak a saját osztályuknak. 1974-től Cegléden diákigazgatót választanak, aki „átveszi az irányítást.”
Eleddig egyetlen diák volt, akit háromszor egymást követően is diákdirinek választottak, Rátóti Zoltán későbbi színművészt. Ezen a napon mindmáig jópár középiskolánkban a tanítás eltért a megszokottól.
Bár cikkünk nem tartalmaz áprilisi tréfát, a mai napon a hírolvasóknak és hallgatóknak mindenképp érdemes résen lenniük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.