Kocsis Máté: Megsemmisült a Tisza által épített titkosszolgálati hazugság
Nyári óraátállítás: mióta és miért is van?
Minden évben kétszer megállunk egy pillanatra: tavasszal előre, ősszel visszaállítjuk az órákat. De vajon miért avatkozunk bele az idő „rendjébe”? A nyári óraátállítás mögött több mint százéves történet, energiaválságok és gazdasági megfontolások állnak. Ma is azért alkalmazzuk, hogy jobban kihasználjuk a nappali világosságot – még ha egyre többen vitatják is a hasznát.
Minden évben március utolsó vasárnapjának hajnalán óráinkat kettő óráról három órára, október utolsó vasárnapján pedig hajnali három óráról kettő órára kell állítani. Miért kell az idő „természetes múlásába” beleavatkozni? Az ősidőkben magától értetődő volt, hogy az ember ébrenléte a nappali világosság idejére esett. A mai civilizációra azonban igencsak jellemző, hogy ez az időszak az este irányába tolódott el. Az órák előreállítása azért jó, mert napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka. Ekkor kevesebb energiát kell világításra használni, ill. úgy is fogalmazhatunk, hogy bizonyos mennyiségű mesterséges világítást természetes napenergiával tudunk helyettesíteni. A nyári óraátállítás tulajdonképpen egyfajta környezetbarát technológia.
Európai időcsikicsuki
A világ országai közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916 április 30-án 23 órakor vezettek be a két birodalomban. Bevezetésének célja a világító gáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt, a mesterséges világításra való igény csökkentésével. 1919-től mindenütt elmaradt az óraátállítás gyakorlata, ám második világháború alatt az ismét szükségessé váló takarékossági okok miatt több helyütt újra bevezetésre került a külön nyári időszámítás. A háború végeztével ismét felhagytak az óraátállításokkal.
Európában 1966 és 1981 között kezdték újra alkalmazni, ezalatt egyes országokban rendszerben volt az óraátállítás, míg szomszédos országokban nem. 1980-ra az Európai Unió elődje, az Európai Gazdasági Közösség összes tagállama bevezette, ekkor a nyári időszámítás kezdő és befejező időpontjának egységesítéséről is döntöttek a Közösségen belül.
Az Európai Bizottság által 2007 őszén készített beszámoló az előnyök között említi, hogy a nyári időszámítás a tovább tartó természetes fény révén kedvez a szabadidős tevékenységeknek.
A nyári óraátállítás magyar alkalmazása a múltban és jelenben
Magyarországon az első világháború után nem sokkal a nyári időszámítás is megszűnt, 1919 után legközelebb csak 1941-ben, a második világháború idején alkalmazták. Az újabb háborút már négy évvel élte túl, majd néhány év szünet következett. 1954-ben aztán újra elővették.
Ekkor már kicsit más volt a cél: az esti csúcsidőszakban szükséges villamos energia biztosítása kapacitási nehézségek miatt nem volt problémamentes, ennek megoldását várták az órák előreállításától. Magyarország ezúttal 1958-ig tartott ki az alkalmazás mellett, aztán több évtizednyi szünet után 1980-ban vezették be ismét, s használjuk mind a mai napig.
A nyári időszámítás bevezetésével energiamegtakarítás alapvetően abból származik, hogy a hosszabb délutáni világosság miatt a háztartásokban és az intézményekben kevesebb energiát kell világításra fordítani úgy, hogy közben reggel sem keletkezik többletigény.
Mai adatok szerint Magyarországon a nyári időszámítás alkalmazásával közel 200 GWh villamos energiát takaríthatunk meg. Ez hozzávetőlegesen 1 napra jutó országos villamosenergia-felhasználásnak, avagy egy kisebb méretű hazai város egész évi áramfogyasztásának felel meg.
Többen azzal érvelnek, hogy a légkondicionáló berendezések elterjedésével a hosszú délutáni világosság azért nem előnyös, mert az emberek a munkából hazaérve így több ideig használják azokat. A közvilágítás pedig addig üzemel, amíg a sötétség tart – függetlenül attól, hogy hány óra van –, így itt megtakarítás úgysem érhető el. A mezőgazdasági munkát végzők napirendje szintén inkább a természetes fényviszonyokhoz alkalmazkodik. Tény, hogy nagy tábora van a támogatóknak és az ellenzőknek is és számos olyan ország van, ahol bevezették, majd később felhagytak az óraátállítás gyakorlatával.
A nyári időszámítás bevezetése a közlekedés tekintetében nálunk már nem okoz problémákat. Fontos, hogy minden környező országban egyszerre állítják az órákat. Éppen az EU szabályozásától történő egyedi eltérés lenne az, ami ebben nehézségeket okozna.
A nyári időszámítás végső soron azért alakult ki, mert a modern társadalom napi életritmusa néhány órás késésbe került a természet, azaz a Föld forgása által diktált ritmushoz képest. Kicsit szimbolikusan úgy is fogalmazhatunk, hogy óráink átállítása az energiamegtakarításon túl abban is segít, hogy közelebb kerüljünk a természet menetrendjéhez, amelytől sok tekintetben eltávolodtunk.
További híreink:
