A migráció újabb próbatétel elé állíthatja a magyar határok védelmét
Ukrán aranykonvoj: Kilenc gyanús jel, ami pénzmosásra utalhat
A magyar hatóságok és a terrorelhárítók egy közös rajtaütés során állítottak meg két ukrán rendszámú páncélautót, amelyekben elképesztő mennyiségű készpénzt és nemesfémet találtak. Ez a titokzatos aranykonvoj összesen negyvenmillió dollárt és harmincmilliárd forintnyi eurót szállított Ukrajna felé, ráadásul az értékes rakományt egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok kísérte. A NAV azóta pénzmosás gyanúja miatt indított eljárást az ügyben.
Március elején a NAV és a Terrorelhárítási Központ közös akcióban állított meg egy Ausztriából Ukrajnába tartó, arannyal és valutával megrakott ukrán aranykonvojt. Bár a hivatalos ukrán kommunikáció szerint szabályos banki transzferről volt szó, a szakszerűtlen tárolási mód és a kísérők katonai múltja súlyos kérdéseket vet fel a vagyon valódi eredetével kapcsolatban.
Aranykonvoj: Pénzmosás gyanújával indult eljárás
Alig több mint egy hete, március 5-én állította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idehaza a terrorelhárítók közreműködésével az ukrán aranykonvojt.
A két páncélautó Ausztriából Ukrajnába tartott összesen negyvenmillió dollárral, harmincötmillió euróval és kilenc kilogramm arannyal.
Vagyis nagyjából harmincmilliárd forintnyi vagyonnal. A rakományt hét, taktikai-katonai ruházatú ukrán állampolgár kísérte: a pénzszállítást az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese a légierőnél volt őrnagy, de a többiek is katonai múlttal rendelkező személyek.
A rajtaütésről videó is nyilvánosságra került, az pedig a NAV hivatalos közléséből tudható, hogy pénzmosás gyanúja miatt büntetőeljárás zajlik. A hét ukrán pénzkísérőt tanúként kihallgatták, majd kiutasították az országból és Záhonynál át is adták őket az ukrán hatóságoknak. Eközben a parlament törvényt módosított, amelynek célja, hogy a lefoglalt vagyon a vizsgálat végéig a hatóságoknál maradhasson, miközben tisztázzák annak eredetét és a felhasználás tervezett célját.
Vagyis azt, hogy a vagyon egy részét Magyarországra szánták-e, és juthatott-e volna abból itteni bűnszervezethez, terrorcsoporthoz, esetleg politikai szerveződéshez. Ráadásul nem a mostani volt az első aranyjárat: csak idén nagyjából 480 milliárd forintnak megfelelő összértékű dollárt, eurót és aranytömböt szállítottak Magyarországon keresztül Ukrajnába.
Több, részben külföldről finanszírozott baloldali sajtótermék és a Tisza házi propagandaoldala is hozzáfogott az ügy megmagyarázásához, arra utalva vagy egyenesen állítva, hogy a pénzszállítás rendszeres és szabályos volt, a körülmények semmilyen kétséget nem ébresztenek. Sőt, a magyar állam követett el jogsértést a szállítmány megállításával. Érdekes módon pontosan ezt állítják az ukránok is.
Túl sok azonban a gyanúra okot adó körülmény. Ezeket össze is gyűjtöttük.
Kérdések a kormánytól
A szállítmány megállításáról március 6-án jelentek meg az első hírek, és a kormány nevében Szijjártó Péter szinte azonnal magyarázatot követelt az ukrán vezetéstől.
A külügyminiszter több olyan mozzanatot tett szóvá, amelyek gyanút kelthetnek.
1. Az osztrák Raiffeisen miért nem utalta át az óriási összeget az ukrán Takarékbanknak? Két pénzintézet nyilván könnyen utal egymásnak.
2. Miért van szükség arra, hogy az ukránok több tízmilliárd forintnyi összeget készpénzben és aranyban utaztassanak közúton, ráadásul Magyarországon keresztül?
3. Kié a pénz? Az ukrán háborús maffiáé?
Újabb adalékok az adóhivatal szakértőjétől
A Magyar Nemzet nem sokkal később megszólaltatta az adóhivatal egy neve mellőzését kérő szakértőjét. Cikkükből számos addig nem ismert részlet derült ki és kiegészült a gyanút ébresztő pontok listája is:
4. Miként lehet, hogy a befektetési aranyat nem a háborús övezetből szállítják el, hanem éppen fordítva, oda viszik? Teljesen szokatlan.
5. Mire kell egy háborúban álló országnak két hónap alatt 480 milliárd forintnyi dollár, euró és aranytömb, amikor Ukrajna korlátozás nélkül hozzáfér a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez, tud utalni?
6. Az ukrán Takarékbank ügyfeleinek bizonyosan hrivnya, azaz az ukrán hivatalos pénz kell Ukrajnában, nem dollár, euró és különösen nem aranyrúd.
7. Ukrajnát zömében nyugati beszállítók látják el, ezek pedig szinte biztos, hogy nem készpénzt kérnek. De ha így is lenne, akkor sem indokolja semmi, hogy a pénzt, az aranyat előbb Ukrajnába vigyék és onnan szállítsák Nyugatra. Ausztriából sokkal egyszerűbb és kockázatmentesebb lenne a transzfer.
Súlyos állítás egy pénzszállítással foglalkozó hozzáértőtől
Az Origo kikérte egy, a pénzszállítási szakmában jártas szakember véleményét is. A hozzáértő azzal kezdte, hogy a lefoglalt – de azóta üresen visszaadott – két ukrán páncélautó valóban pénzszállító: megvastagították a szélvédőt, a teherautók golyóállók, és akár kisebb robbanásokat is problémamentesen átvészelnek. De egy kértséges körülményre ő is rávilágított, ami összességében már a nyolcadik gyanús mozzanat.
8. Szokatlan, hogy a rakományt, azaz a pénzt és az aranyat műanyag zsákokban tartották, rongyokkal takarták le és gumipókokkal rögzítették az autó belsejéhez. A hivatalos pénzszállításoknál ugyanis pénzkazettákat és széfeket használnak, hogy a rablók akkor se járjanak sikerrel, ha bejutnak a járművek belsejébe.
A trehány pénzkezelés a szakértő szerint arra is utalhat, hogy valakinek a magánvagyonát vitték Ausztriából Ukrajnába.
Fegyvereladás áll a háttérben?
Ezen a vonalon indult el Horváth József is. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója a Magyar Nemzetnek az ukrán aranykonvoj ügyében kifejtette: az ukránoknak adott fegyverek legalább harmada a feketepiacon köt ki. Szerinte elképzelhető, hogy valakik egy ilyen szállítmányért fizettek ekkora pénzt. Ez választ adhatna az ügy egyik legfontosabb, kétséget ébresztő pontjára. Arra:
9. Miért utazott a konvojjal egy volt ukrán titkosszolgálati vezető?
Horváth József szerint azért, hogy testközelből felügyelje a pénzszállítást, így az ő személye egyfajta biztosíték lehetett valakiknek.
Szürkepénz, az biztos
– Nem így néz ki egy normál pénzszállítási akció – erről már a magát ellenzékinek valló Tarjányi Péter beszélt az ATV-ben az ukrán aranykonvojjal összefüggésben. A biztonságpolitikai szakértő szintén a pénz eredetét és szállítási módját vizsgálta, és arra jutott:
nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon. És ha a műveletet valóban egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felügyelte, nem hinném, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna.
Szerinte ez egy „szürkezónába eső” pénz volt.
További híreink:
