Súlyos belső viszályok: Több vármegyében is eltűnni látszik a Tisza Párt
Boszorkányszigettől a szabadulószobákig: A babonás péntek titkai Szegeden
Vajon mi köti össze a Boszorkánysziget sötét múltját a mai szabadulószobák telt házas izgalmával? A babonás félelem és a péntek 13 baljós árnyéka évszázadok óta kísérti Szegedet, de mára valami végérvényesen megváltozott. Míg őseink a rontástól rettegve kerülték a munkát, a mai szegediek sorban állnak a borzongásért, miközben a fekete macskák sorsa is új fordulatot vesz. De hogyan vált a bénító rettegésből jövedelmező üzlet?
Miközben a szegedi kávézók ma is megtelnek élettel, a felszín alatt még mindig ott bujkál egy ősi, zsigeri ösztön. A régi Dél-Alföldön a péntek 13 nem csupán egy babonás dátum volt, hanem a gazdasági életet megbénító, valós egzisztenciális fenyegetés, amely a tanyavilág dolgos hétköznapjait is megakasztotta. Bálint Sándor néprajzi örökségétől és a Boszorkánysziget traumájától a mai, profitorientált szórakoztatóiparig ívelő helyi történet azonban drámai fordulatot vett.
A péntek 13 öröksége
Bálint Sándor, a legszögedibb magyar néprajzkutató gyűjtéseiből pontosan tudjuk, hogy a helyi paraszti társadalomban ez a dátum nem játék volt, hanem gazdasági bénultságot okozó tabu.
A péntek 13, vagy akár önmagában a péntek a néphitben olyan szerencsétlen időszaknak számított, amikor tilos volt új munkába fogni.
A hiedelem erejét mutatja, hogy a szegedi gazdák, ha az aratás kezdete ilyen napra esett volna, inkább már csütörtök este kimentek a határba egy jelképes vágásra, kijátszva ezzel a sorsot és a rontást. Ez a mélyen gyökerező félelem nem volt független a város sötét történelmétől sem:
bár a hírhedt 1728-as Boszorkánysziget környéki perek nem ehhez a naphoz kötődtek, a máglyahalálok emléke fogékonnyá tette a lakosságot a misztikus fenyegetettségekre.
Péntek 13 és a szegedi lezárások
A szkepticizmus ellenére a közelmúltban a sors egy hátborzongatóan precíz igazolást adott a babonának, ami a péntek 13 legendáját újraélesztette a városban. A modern kori Szeged egyik legsúlyosabb traumája, a COVID-járvány miatti drasztikus lezárások bejelentése ugyanis pontosan 2020. március 13-án, pénteken történt. Ez a véletlen egybeesés a pszichológiában ismert megerősítési torzítás (confirmation bias) iskolapéldája.
Fekete macskák és üres temetők
Az irracionális félelemnek azonban a mai napig mérhető, forintosítható ára van a városban, a fekete macskák örökbefogadási kedve drasztikusan alacsonyabb. Hasonlóan érdekes jelenség figyelhető meg a Szegedi Belvárosi Temető látogatottsági adataiban is.
A liminális tértől, azaz a holtak és élők világának határától való rettegés miatt sokan tudatosan kerülik ezen a napon a sírkertet, attól tartva, hogy a látogatással magukra vonják a végzetet.
A félelem árucikké válása
Szeged kulturális intézményei már nem elszenvedik, hanem értékesítik a borzongást. A félelem kommercializálódott. A Szegedi Nemzeti Színház olyan pszichológiai thrillerekkel (mint a Fekete hattyú), a belvárosi szabadulószobák pedig teltházas vadászházakkal monetizálják a kontrollált stresszt.
A babona nem tűnt el, csak funkciót váltott. Míg őseink a rontástól féltek a Tiszánál, a ma embere belépőjegyet vált a rettegésre.
További híreink:
