Orbán Viktor: A baloldal nem tűnt el, csak átalakult, most Tiszának hívják


Hatalmas siker a kormány által indított nemzeti petíció, néhány hét alatt már több mint 350 ezren küldték vissza az íveket. A nemzeti petíciót március 23-ig lehet kitölteni, így várhatón bőven meghaladja majd az egymilliót a visszaküldött ívek száma. A nemzeti petíció kiemelt fontosságú, ugyanis az Európai Unió 1500 milliárdos támogatást adna Ukrajnának, amelynek uniós felvételét már 2027-re tervezi Brüsszel. De az utóbbi napok történései megmutatták, hogy most mindennél fontosabb, hogy a magyarok hallassák a hangjukat. Mint ismert, Ukrajna politikai okokból nem indítja újra az olajszállítást Magyarország irányába, amivel zsarolni próbálják Magyarországot. Ráadásul a vitában a brüsszeli vezetés Ukrajna oldalára állt hazánkkal szemben.

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára egy keddi videóban hangsúlyozta: az elmúlt napok híreit látva ma már mindenki számára világos, hogy Magyarország elképesztő zsarolás, nyomásgyakorlás és fenyegetések célpontjává vált.
Brüsszel szeme láttára az ukránok elzárták, majd megtámadták a Barátság kőolajvezetéket és közben még katonailag is fenyegetik hazánkat
– sorolta. Hozzátette, most nincs helye a hallgatásnak, nem lehet csendben maradni, a magyaroknak ki kell állniuk a Brüsszel-Ukrajna-Tisza-paktum ellen, ezért azt kéri, mindenki csatlakozzon a nemzeti petícióhoz.
Orbán Viktor miniszterelnök a digitális polgári körök (DPK) kaposvári háborúellenes gyűlésén ismertette a nemzeti petíció három pontját:
A kormányfő kiemelte, hogy ha most Ukrajna tagja lenne az EU-nak, akkor az unió közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal.
Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent
– tette hozzá.
Nem új keletű, hogy a kormány veszélyek és a meghatározó átalakulások idején az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket. Az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével. Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, akkor gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között a személyi jövedelemadó rendszere és az adóemelések szerepeltek, miután nyáron kiszivárgott, hogy hatalomra kerülve a Tisza Párt többkulcsos szja-t vezetne be.
A konzultációban több mint 1,6 millió magyar mondta el a véleményét. Az eredmények egyértelműek voltak, hiszen a magyarok túlnyomó többsége elutasította a baloldali megszorításokat.
A 2024 őszén tartott nemzeti konzultációval ugyancsak gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott.
A nemzeti konzultáción 1,3 millió ember mondta el a véleményét a kérdésekről, és 95–99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek.
A 2023. őszi nemzeti konzultáción több mint másfélmillióan vettek részt, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.