Orbán Viktor: Brüsszel a pusztító háború folytatása mellett döntött


A kommunizmus áldozataira emlékezünk február 25-én, azon a napon, amely Magyarországon és Közép-Európában elsőként vált a totalitárius diktatúra elleni morális kiállás jelképévé. Szeged számára ez a dátum nem csupán egy országos emléknap, hanem a helyi közösséget ért mély, sokszor ki nem beszélt traumák feldolgozásának lehetősége is.

Az emléknap Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának 1947-es jogellenes letartóztatásához kötődik, amely a totális egypárti diktatúra kiépítésének gyászos mérföldköve volt. A kommunizmus térnyerése során alkalmazott módszerek – a megfélemlítés, a mentelmi jog sárba tiprása és a koholt vádak – nem álltak meg a főváros határainál, a szegedi politikai életet és a helyi polgárságot ugyanilyen kíméletlen eszközökkel zilálták szét a szovjet megszálló hatóságok asszisztenciájával.
A rendszer áldozatainak száma világviszonylatban eléri a 100 milliót, de a tragédia igazi súlya a kommunizmus által tönkretett egyéni sorsokban mérhető.
A történelmi adatok szerint a Szovjetunióba hurcolt magyarok száma az 1,1 milliót is elérheti, akik közül 300 ezren soha nem tértek haza. Szegedről és környékéről is ezreket érintett a kényszermunka és a megbélyegzés, ám az emlékezetben sokáig csak suttogva éltek ezek a történetek. A 2021-ben közzétett, 700 ezer digitalizált kartont tartalmazó adatbázis most lehetőséget ad a szegedi családoknak is, hogy végre pontos válaszokat kapjanak felmenőik sorsáról.
Milan Kundera szavaival élve kötelességünk feljegyezni a múlt bűneit, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg. Szeged számára a február 25-i főhajtás több, mint puszta protokoll: ez a nap a szabadság szeretetének és a diktatúrákkal szembeni örök éberségnek a záloga.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.