Ruszin-Szendi Romulusz: titkolt Tisza program és homofób kijelentések
Hamu a homlokon, csend a lélekben: mit üzen hamvazószerda?
Hamvazószerdával lezárul a farsangi időszak és megkezdődik a húsvétra vezető negyvennapos felkészülés. A templomokban a hívők homlokára rajzolt hamukereszt a bűnbánat és az elmúlás jelképe, de egyben az újrakezdés reményét is hordozza. A magyar hagyományokban hamvazószerda napjához számos hiedelem kötődik: a hamut gyógyító és oltalmazó erővel ruházták fel, ezért sok helyen a család minden tagjára jutott belőle.
Ma van hamvazószerda, népiesen böjtfőszerda, böjtfogadószerda, Székelyföldön még tréfásan fogöblítőszerda, szárazszerda. A kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap, a szombatokat is beleértve. Időpontja így a húsvéthoz igazodóan mindig változó.
Katolikus liturgia egykor és ma
Hamvazószerdán a katolikus egyházban II. Orbán pápa 1091. évben kelt rendelkezése nyomán az előző évi virágvasárnapi szentelt barka hamvából keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel” vagy: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak.” Ez a hamvazkodás
A hamu a bűnbánat szimbóluma már az ószövetségben is. Az őskeresztények a bűnbánat jeléül hamuval hintették meg magukat. A nyilvános vezeklés a nagyböjt első napján, hamvazószerdán vette kezdetét. A nagy bűnösök mezítláb, zsákszerű ruhában, a templom kapujában várták a püspököt, aki a templomba vezette őket. Elmondták a hét bűnbánati zsoltárt, majd a püspök fejükre tette a kezét és megszórta őket hamuval, rájuk tette a bűnbánati szőrcsuhát, egyes helyeken fém vezeklőövet. Ezt követően nagycsütörtökig, a bűnbánati időszak végéig kiutasították őket a templomból, miként a bűnbe esett Ádámnak és Évának is el kellett hagynia a paradicsomot. Ez a szigorú szertartásrend változott át a napjainkban is szokásos hamvazkodássá.
A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A régi korokban a hamu nemcsak a mulandóság jelképe, hanem a mosószer és a szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.
A hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közötti pár napnak egykori elnevezése a húshagyóhét vagy csonkahét volt.
Népszokások hamvazószerda napján
A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt. Sok helyen a templomból érkezők az otthonmaradottak homlokához dörzsölték saját hamvas homlokukat, hogy a szentelt hamuból és annak áldó hatásából ők is részesüljenek.
Tápén az édesanyák kisebb gyermekeik homlokára dörgölték e célból a hamut. A kiszombori gazdasszony valamikor az egész házat hamuval hintette meg, hogy a bűn, baj, kár elkerülje a családot.
Általános volt a hiedelem, hogy aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Ezen kissé túlmentek az udvarhelyszékiek, akik szerint az e napon született gyermeknek - későbbi, remélhetőleg öregkori halála utáni – holtteste nem fog elbomlani, sőt az ekkor kivágott fa sem romlandó.
A Rábaközben lapáton hamut vittek a kocsmába és rászórták azokra a korhelyekre, akik a farsangi mulatozást még nem hagyták abba. Tréfás-komolyan mondogatták nekik: porból lettél, porrá leszel!
A bencés szerzetesek egykoron hamvazószerdán mezítláb körmenetet tartottak a templomuk körüli temetőben, másutt ekkor áldották meg a zarándokok tarisznyáját és botját.
A másnap: torkos csütörtök
De mi történik a farsangi időszakból megmaradt ételekkel? Sok helyen, a böjtöt megtörve, lényegében még igazán el sem kezdve, a hamvazószerdát követő csütörtökön elfogyasztották ezt az elemózsiát. A még egy jót enni hagyományát kifejezi e nap többféle régi, tájegységenként változó elnevezése: kövércsütörtök, zabálócsütörtök, torkoscsütörtök, tobzódócsütörtök, vagy épp kisfarsang.
A farsangi hangulatot igencsak magukévé tették a székelyföldi Csíkménaságon, ahol a böjti tilalmat megtörve táncra is perdültek. Ámde a legények ilyenkor kalapjukat fejükön hagyva ingjüket úgy hordták, hogy a bizonyára letekintő égiek románnak nézzék őket, akinek a böjtje később kezdődik.
Hazánkban évek óta ezen a napon rendezik a torkos csütörtök akciót, amikor az éttermek a menülapon szereplő kínálatból 50 százalék kedvezményt biztosítanak a helyben fogyasztásra.
További híreink:
