Teltház várta Orbán Viktort Miskolcon
A kiszáradó Alföld vészharangja: A fürge gyík az év hüllője
Kiszáradó élőhelyeink állapotára figyelmeztet a 2026-os év választottja. Vészjelzésként lett idén a kiemelt faj a Szegeden is honos fürge gyík.
A 2026-os esztendőben a természetvédelmi szakemberek egy olyan fajra irányítják a reflektorfényt, amelynek sorsa aggasztóan tükrözi a Dél-Alföld drasztikusan változó klímáját. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) döntése értelmében az idei év hüllője a fürge gyík lett, amelynek populációi csendben, de érezhetően jelezik környezetünk átalakulását.
Miért éppen a fürge gyík lett a kiválasztott?
Ellentétben az Év Madara választással, ahol a lakosság szavazatai döntenek, itt a szakma mondta ki a végső szót, méghozzá nyomós érvekkel. A döntés hátterében nem pusztán a faj népszerűsítése áll, hanem egyfajta vészjelzés is. A klímaváltozás hatásai Szegeden és környékén a legkézzelfoghatóbbak az országban:
a csapadékhiány és a talajvízszint csökkenése közvetlenül fenyegeti azokat az üde, nedves réteket, amelyekhez ez a faj ezer szállal kötődik. A szakemberek célja tehát a figyelemfelhívás: ez a hüllő a száradó táj egyik első áldozata lehet.
Hogyan szorul vissza a fürge gyík a szárazodó Alföldön?
A faj helyzete különösen érdekes ökológiai folyamatokat világít meg a Tisza-völgy térségében. Bár a fürge gyík hazánkban még gyakorinak számít, az élőhelyek átalakulása miatt egyfajta „helycsere” figyelhető meg.
Ahogy a szegedi határban található kaszálók és ártéri területek egyre szárazabbá válnak, a nedvességet igénylő fürge gyíkot fokozatosan kiszorítja a szárazságot és a forróságot sokkal jobban tűrő rokona, a zöld gyík.
A szegedi természetjárók, akik gyakran sétálnak a Tisza töltésén vagy a Maros-part ligetes részein, könnyen találkozhatnak ezzel a 20-23 centiméteres hüllővel. Érdemes azonban tisztázni egy elterjedt tévhitet: a neve ellenére a fürge gyík korántsem a leggyorsabb a hazai gyíkok között, sőt, a sűrű növényzetben olykor kifejezetten nehézkesen mozog rokonaihoz képest. A 2026-os év során érdemes lesz nyitott szemmel járni:
a tavaszi párzási időszakban a hímek oldala, olykor az egész teste élénkzöldre színeződik, míg a nőstények a környezetbe olvadó barnás mintázatot viselnek.
Védett értékünk a kert végében
Fontos tudatosítanunk, hogy bár a kertekben és parkokban is felbukkanhat, a faj Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint. Életmódja miatt október és március között téli álmot alszik, így most, a cikk írásakor is éppen a föld alatt vészeli át a hideget. A szegedi kerttulajdonosok sokat tehetnek a faj megőrzéséért, ha a „tiszta udvar” elve helyett búvóhelyeket, kőrakásokat vagy dúsabb aljnövényzetű sarkokat hagynak meg számukra.
További híreink:
