Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor: Erőssé kell tennünk Magyarországot, hogy ki tudjunk maradni a háborúból
Dél-afrikai magyar hősi halott: a másik Wass Albert
A Wass család történetében több kiemelkedő tagot is találunk. Az író, Wass Albert családjának egy másik tagja is maradantót alkotott.
Az 1908-ban az erdélyi Válaszúton született és kilencven évesen Floridában elhunyt gróf szentegyedi és cegei Wass Albert regényei az ezredforduló után váltak szélesebb körben ismertté és olvasottá Magyarországon. Kevéssé köztudott, hogy azonos nevű nagybátyja az 1899-1902 közötti második búr háború egyetlen magyar halottja. Családfájuk az Árpád korig vezethető vissza, ezáltal Erdély egyik legrégibb nemesi családjának sarjai. A grófi címet Mária Terézia adományozta őseiknek 1744-ben.
Véres harcok Afrikában, médiaháború Európában
A brit birodalmi terjeszkedés és a függetlenségre törekvő dél-afrikai fehér telepesek, a búrok közötti ellentét háború kirobbanásához vezetett 1899-ben. Számos új harceljárás és a modern kor háborúit jellemző technikai eszköz bevetése (pl. gyorstüzelő ágyúk, lövészárkok, páncélvonatok) mellett a második búr háborút szokás (az 1898-as spanyol–amerikai háború mellett) az első médiaháborúként is számon tartani.
A drótnélküli távíró és a telefon révén a hírek korábban nem látott gyorsasággal terjedtek, az 1896-ban feltalált mozgófilm pedig tovább bővítette a médiumok skáláját. A brit és európai sajtótermékek kihasználva ezt, soha nem látott számú haditudósítót küldtek Dél-Afrikába, akik kamerákkal és filmfelvevő eszközökkel érkeztek, nem kevés bonyodalmat okozva a brit katonai vezetésnek. A korszak európai közvéleménye a búrok mellé állt, küzdelmükben hősies szabadságharcot láttak a brit gyarmatbirodalmi túlerővel szemben.
Wass Albert a búr háborúban
Jelen ismereteink szerint 17 magyar vett részt a harcokban, öten a brit, tizenketten a búr oldalon. Utóbbiak zöme a számos európai önkéntessel érkezett, hogy a számukra lelkesítően és pédaadóan küzdő búr ellenállást segítsék a hatalmas brit hadsereggel szemben.
Az 1881-ben született Wass Albert a kolozsvári egyetemen tanult jogot, majd 1902-ben előbb Grazba, majd Münchenben végül Párizsban utazott azzal az indokkal, hogy külföldön folytatta egyetemi tanulmányait, de valójában már azzal a céllal, hogy csatlakozik a búrok immár második és harmadik éve tartó hősies szabadságharcához. A búrok európai ügyvivői mind igyekeztek lebeszélni tervéről, mondván szinte lehetetlenség eljutni a küzdőkhöz. Ő azonban mit sem törődve az előállható nehézségekkel, 1902. március 28-án Hollandiába távozott, és szüleit is már csak az útja során értesítette, nehogy lebeszéljék elhatározásáról.
Attól tartott, hogy apja nem engedné, hogy a búrokért otthagyja a párizsi Sorbonne Egyetemet, ezért Wass az egyik ismerőse segítségével, előre megírt leveleken keresztül tévesztette meg a szüleit, és csak az utolsó üzenetben írta meg a valódi helyzetét, amikor már családja nem léphetett közbe, hiszen úton volt Dél-Afrikába.
Drámai végkifejlet és emlékezet
Egyetemista társaival, holland barátaival azonban nem jutottak el a búr alakulatokhoz. 1902. május 14-én a kis csapat fennakadt egy brit járőrön, a szökni próbáló 21 éves Wasst lelőtték. A szülők postán kapták meg Wass Albert dél-afrikai holmiját, holttestét az esetet rendkívül sajnáló brit katonák helyben eltemették.
A család a kolozsvári Farkas utcai református templomban emléktáblát helyeztetett el, a közeli hozzátartozók egy része pedig 1908-ban felkereste a sírt Dél-Afrikában. Az ő nyomukban járva 2018-ban székely expedíció is meglátogatta a legdélebbi magyar vonatkozású katonai sírhelyet.
További híreink:
