Szeged

Rejtélyes sírok és letűnt középkori utcák a Dóm tér alatt +fotók

Rejtélyes sírok és letűnt középkori utcák a Dóm tér alatt +fotók

A leletek hozzájárulnak Szeged múltjának pontosabb megismeréséhez.

Tegnap, 14:07
Rejtélyes sírok és letűnt középkori utcák a Dóm tér alatt +fotók

Ahogy arról lapunk is beszámolt, ásatások indultak Szeged ikonikus helyén, a történelmi jelentőségű Dóm téren. A munkálatokról, a Dóm tér történetéről Löffler Zsuzsannával, a Móra Ferenc Múzeum régész-muzeológusa nyilatkozott az egyetem honlapjának.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

 

Mint írják, korábban is folytak régészeti munkák a Dóm téren, de átfogó ásatásra eddig nem került sor. Az első feltárások a 20. század elején, a Dóm építésekor zajlottak, és már ekkor is ismert volt, hogy itt egy középkori templom állt. Móra Ferenc, a szegedi múzeum akkori igazgatója ezért szorgalmazta a régészeti megfigyelést az építkezés során. A későbbi, kisebb ásatások – például a tér egyes részein vagy a 2014-es felújítás során végzett kutatások – további bizonyítékokkal szolgáltak erre. Azonban, hogy pontosan mi és hogyan helyezkedik el a Dóm tér alatt, arra a most zajló feltárás adhat részletesebb válaszokat.

 

A jelenlegi ásatás április közepéig tart

Mint Löffler Zsuzsanna részletezte, a belvárosban akár másfél-két méter vastag feltöltéssel is számolni kell, ami megnehezíti a régészeti kutatásokat, hiszen gyakran csak a beruházások kivitelezési mélységéig áshatnak, ami nem mindig éri el a régészeti rétegeket.

A szakember elmondta, jelenleg egy próbaásatás zajlik, mely során egy kis, 36 négyzetméteres szelvényben kezdték meg a munkálatokat. A projekt célja felmérni, hogy milyen mélyen található az érintetlen talaj, megmaradtak-e a régészeti rétegek, és ha igen, milyen leletek rejlenek bennük.

Konkrét leletreményeink nincsenek, ez azonban elsősorban a középkori templom körüli temető sírjaira igaz, mivel azok jellemzően leletszegények. Ettől függetlenül az ásatás során várhatóan sok egyéb leletanyag – például kerámiatöredékek vagy fémtárgyak – is előkerülhetnek. Most leginkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy hol húzódott a templom körüli temető határa, illetve pontosan hol futott a Szent Demeter utca. Fontos lenne meghatározni az utca szélét, és azt is, hogy a különböző korszakokban változott-e az elhelyezkedése. A másik szelvénynél azt szeretnénk igazolni, hogy valóban ott futottak-e azok a kis keresztutcák a Tisza felé, ahogyan feltételezzük. A régészet nem arról szól, hogy egy-egy aranytárgyat vagy konkrét sírt keresünk – sokan így képzelik el –, hanem sokkal tágabb összefüggéseket vizsgálunk

 – árulta el az ásatásvezető. Leszögezte, ez az ásatás egyelőre csak egy teszt, amely segíthet meghatározni, hogy érdemes-e hosszabb távú feltárásba kezdeni. A jelenlegi ásatás április közepéig tart, azt viszont, hogy egy teljes régészeti feltárás mennyi időt venne igénybe, most még megbecsülni sem lehet.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám


Megtalálták Szeged egyik első templomának maradványait

A feltárás nyomán Cs. Sebestyén Károly összesen hét építési periódust különített el. A középkori templom legkorábbi szakasza még az Árpád-korban épült. Egy részletét pedig csak 2014-ben sikerült azonosítani a Dóm felújítását megelőző régészeti feltárás során. E felfedezésekről Lajkó Orsolya, a Móra Ferenc Múzeum néhai régésze a múzeum évkönyvében számolt be. 

A legnagyobb felfedezés az volt, hogy a legrégibbnek tartott Szent Demeter-templom építését megelőzően a téren egy ennél is kisebb, még régebbi templom állt, ami valószínűleg Szeged első templomai közé tartozott, a 11-12. században épülhetett. 

A maradványaira épült rá később a látogatóközpont. Végül 2017-ben egy kisebb feltárással sikerült megerősíteni a létezését: az étterem bejárata előtt a régészek egy apró kutatószelvényt nyitottak, és ennek köszönhetően az alaprajzot is sikerült rögzíteni.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám


Akár még a középkorinál régebbi leletek is előbukkanhatnak

Sőt, az ásatásvezető szerint az is elképzelhető, hogy a középkori, Árpád-kori rétegek alatt még akár ennél régebbi leletek is felbukkanhatnak. Mint a régész elárulta, a város területén korábban már találtak kelta és avarkori leleteket. Szórványosan őskori leletek is előkerültek már, ami azt jelenti, valahol a város területén akár nagyobb számban is előfordulhatnak. Bár, azt érdemes figyelembe venni, hogy Szeged belterülete annyiszor átépült a különböző régészeti korokban, hogy megeshet, a régebbi korok emlékei már mind elpusztultak.

A jelenlegi ásatás során belefutottunk már a templom körüli temető néhány sírjába, illetve találtunk egy nagyon szép téglaút részletet, ami valószínűleg egy XVIII. század eleji járdának a részlete. Sőt, előbukkant egy feltehetően középkori épület alapfala is, de emellett néhány törökkori gödröt is találtunk, amelyeket a középkori temető területébe ástak bele

 – tudatta Löffler Zsuzsanna.


A múzeum valamennyi leletet megőrzi

Az ásatásvezető azt is elárulta, a feltárt leletek mind a Móra Ferenc Múzeumba kerülnek majd, ahol megtisztítják és restaurálják őket. A fémeket konzerválják, a cserépedényeket összeragasztják, majd a régészek tudományosan feldolgozzák az adatokat, ami akár évekig is eltarthat.

A leletek összességében hozzájárulnak Szeged múltjának pontosabb megismeréséhez, mivel az évtizedek során feltárt kisebb területek adatai egy nagyobb képpé állnak össze. Mint Löffler Zsuzsanna elmondta, bár mindent kiállítani nem lehet, időszaki tárlatokon, helytörténeti kiállításokon, illetve friss kutatások és publikációk révén a nagyközönség is megismerheti az új felfedezéseket. A feltárások célja, hogy a város történetének eddigi ismereteit gazdagítsák és pontosítsák, zárta gondolatait az ásatásvezető.

A teljes beszámoló és történelmi kitekintő IDE kattintva érhető el.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.