Rejtélyes sírok és letűnt középkori utcák a Dóm tér alatt +fotók

Ahogy arról lapunk is beszámolt, ásatások indultak Szeged ikonikus helyén, a történelmi jelentőségű Dóm téren. A munkálatokról, a Dóm tér történetéről Löffler Zsuzsannával, a Móra Ferenc Múzeum régész-muzeológusa nyilatkozott az egyetem honlapjának.

A jelenlegi ásatás április közepéig tart

Mint Löffler Zsuzsanna részletezte, a belvárosban akár másfél-két méter vastag feltöltéssel is számolni kell, ami megnehezíti a régészeti kutatásokat, hiszen gyakran csak a beruházások kivitelezési mélységéig áshatnak, ami nem mindig éri el a régészeti rétegeket.

A szakember elmondta, jelenleg egy próbaásatás zajlik, mely során egy kis, 36 négyzetméteres szelvényben kezdték meg a munkálatokat. A projekt célja felmérni, hogy milyen mélyen található az érintetlen talaj, megmaradtak-e a régészeti rétegek, és ha igen, milyen leletek rejlenek bennük.

 – árulta el az ásatásvezető. Leszögezte, ez az ásatás egyelőre csak egy teszt, amely segíthet meghatározni, hogy érdemes-e hosszabb távú feltárásba kezdeni. A jelenlegi ásatás április közepéig tart, azt viszont, hogy egy teljes régészeti feltárás mennyi időt venne igénybe, most még megbecsülni sem lehet.

Megtalálták Szeged egyik első templomának maradványait

A feltárás nyomán Cs. Sebestyén Károly összesen hét építési periódust különített el. A középkori templom legkorábbi szakasza még az Árpád-korban épült. Egy részletét pedig csak 2014-ben sikerült azonosítani a Dóm felújítását megelőző régészeti feltárás során. E felfedezésekről Lajkó Orsolya, a Móra Ferenc Múzeum néhai régésze a múzeum évkönyvében számolt be. 

A maradványaira épült rá később a látogatóközpont. Végül 2017-ben egy kisebb feltárással sikerült megerősíteni a létezését: az étterem bejárata előtt a régészek egy apró kutatószelvényt nyitottak, és ennek köszönhetően az alaprajzot is sikerült rögzíteni.

Akár még a középkorinál régebbi leletek is előbukkanhatnak

Sőt, az ásatásvezető szerint az is elképzelhető, hogy a középkori, Árpád-kori rétegek alatt még akár ennél régebbi leletek is felbukkanhatnak. Mint a régész elárulta, a város területén korábban már találtak kelta és avarkori leleteket. Szórványosan őskori leletek is előkerültek már, ami azt jelenti, valahol a város területén akár nagyobb számban is előfordulhatnak. Bár, azt érdemes figyelembe venni, hogy Szeged belterülete annyiszor átépült a különböző régészeti korokban, hogy megeshet, a régebbi korok emlékei már mind elpusztultak.

 – tudatta Löffler Zsuzsanna.

A múzeum valamennyi leletet megőrzi

Az ásatásvezető azt is elárulta, a feltárt leletek mind a Móra Ferenc Múzeumba kerülnek majd, ahol megtisztítják és restaurálják őket. A fémeket konzerválják, a cserépedényeket összeragasztják, majd a régészek tudományosan feldolgozzák az adatokat, ami akár évekig is eltarthat.

A leletek összességében hozzájárulnak Szeged múltjának pontosabb megismeréséhez, mivel az évtizedek során feltárt kisebb területek adatai egy nagyobb képpé állnak össze. Mint Löffler Zsuzsanna elmondta, bár mindent kiállítani nem lehet, időszaki tárlatokon, helytörténeti kiállításokon, illetve friss kutatások és publikációk révén a nagyközönség is megismerheti az új felfedezéseket. A feltárások célja, hogy a város történetének eddigi ismereteit gazdagítsák és pontosítsák, zárta gondolatait az ásatásvezető.