Javul a vízminőség: csökken a sótartalom a Korond-patakban

Intenzív beavatkozásoknak köszönhetően lassú, de érezhető javulás tapasztalható a Korond-patak és a Kis-Küküllő vízminőségében, miután a parajdi sóbánya elárasztása súlyos ökológiai és vízellátási válságot okozott a régióban. A hatóságok összehangolt munkával igyekeznek helyreállítani a természeti egyensúlyt és biztosítani az ivóvízellátást az érintett településeken – írja a Magyar Nemzet.

Az elmúlt hetekben az egész országot, de különösen Székelyföldet megrázta a hír, miszerint a parajdi sóbányába májusban betört a Korond-patak vize. Az áradat napok alatt elöntötte a bánya valamennyi részét, beleértve a turisztikai szintet és a Telegdy-bányát is, ami nemcsak a bányászok, hanem a helyi turizmusból élő több száz család megélhetését is veszélyeztette. A katasztrófa következtében a Kis-Küküllő sótartalma kritikusan megnőtt, ami tömeges halpusztuláshoz vezetett, és számos Maros megyei településen szünetelt az ivóvíz-szolgáltatás.

Hatékony beavatkozások a patak sótartalmának csökkentésére

Luci Ervin, a román vízügyi hatóság igazgatója az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy a Korond-patak sótartalma csökkenő tendenciát mutat. Ez annak köszönhető, hogy a hatóságok 16 nagy teljesítményű szivattyút üzemeltettek be a parajdi sóbánya környékén, melyek közül nyolc már 48 órája folyamatosan működik.

Ezek a szivattyúk a sóbánya fölötti részen a Korond-patak mellékpatakjából nyerik ki az édesvizet, és azt a sóbánya alatti területen engedik vissza a Korond-patakba. Ez a módszer megakadályozza az édesvíz sóval való érintkezését, és egyben segíti a patak elterelésén dolgozó céget is a munkában, mivel a víz nem mossa tovább a területet. Az igazgató szerint a szivattyúk szinte a patak teljes vízhozamát átveszik, ami hozzájárul a víz sókoncentrációjának csökkenéséhez.

A Kis-Küküllő helyzete és a vízellátási kihívások

A Kis-Küküllő magas sótartalmú víztömege időközben elhagyta Gyulafehérvárt, és a Hidroelectrica vállalat továbbra is édesvízzel hígítja azt. Sajnos a folyó Nagy-Küküllőig terjedő szakaszán további halpusztulást észleltek a szakemberek.

Ami a vízellátást illeti, a helyzet valamelyest javult a Maros megyei érintett településeken. Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván, Ádámoson és Szászbogácson hétfőtől ismét biztosítanak vezetékes vizet a lakosságnak, azonban ez a víz egyelőre csak háztartási munkákra használható, emberi fogyasztásra továbbra sem alkalmas. A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség közölte, hogy amennyiben a víz sótartalma meghaladja a literenkénti 1500 milligrammot, leállítják a szolgáltatást.

Hosszú távú megoldások és összehangolt munka

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság országos segítséget kért a Kis-Küküllő menti települések vízellátásának hosszú távú biztosításához. Kiemelten fontosnak tartják olyan sószűrő berendezések beszerzését, amelyek segítségével a folyó magas sótartalma esetén is működtethetők a környékbeli víztisztító állomások. Emellett alternatív vízforrásokat is kértek, mint lehetséges opciókat a Marost és a bözödújfalusi víztározót jelölték meg. Jelenleg tíz megye vészhelyzeti felügyelősége segít a vízosztásban az érintett településeken.

Bogdan Ivan gazdasági miniszter, aki hétfőn terepszemlét tartott a parajdi sóbányánál, átlátható napi ütemtervet és a határidők betartását kérte a patak elterelésén dolgozó cégtől, szerződésbontással fenyegetve őket mulasztás esetén. Hangsúlyozta továbbá, hogy a különböző hatóságok összehangoltan, kizárólag a szakértők beleegyezésével dolgoznak.