Már alá is írta az Alaptörvény módosítást Sulyok Tamás

A hétfő esti Magyar Közlönyből kiderült: Sulyok Tamás köztársasági elnök már aláírta az Alaptörvény 15. módosítását, amelyet az Országgyűlés hétfőn 140 igen szavazattal, 21 nem ellenében fogadott el.

A döntés nemcsak szimbolikus, hanem tartalmi fordulópont is: alkotmányos szinten erősíti meg az emberi nem biológiai alapú meghatározását, védi a gyermekeket és egyértelmű jogi korlátokat szab a veszélyhelyzeti kormányzásnak.

„Az ember vagy férfi, vagy nő” – világos üzenet a nemzeti alkotmányban

Az Alaptörvény új passzusa világosan rögzíti: az ember vagy férfi, vagy nő. Ezzel Magyarország egyértelművé teszi, hogy nemet mond a genderideológiára, és visszatereli a közbeszédet a biológiai realitások talajára. Ez nem csupán kulturális állásfoglalás, hanem jogi garancia a szülők és gyermekek védelmére – a gyermeki fejlődés zavartalansága érdekében.

Gyermekvédelem: elsőbbség a gyülekezési joggal szemben is

Az új módosítás értelmében a gyermekek erkölcsi, szellemi és testi fejlődésének védelme az egyik legmagasabb alkotmányos értékként jelenik meg. A szabály kimondja, hogy e védelem indokolt esetben a gyülekezési jogot is megelőzheti – ez akár a jövőbeni, gyermekeket célzó, radikális ideológiákat népszerűsítő rendezvények, például a Pride betiltását is lehetővé teszi.

Kábítószerrel szembeni zéró tolerancia az Alaptörvényben

Szintén bekerült az alkotmányba, hogy Magyarországon a kábítószerek előállítása, terjesztése, használata és népszerűsítése tilos. Ez újabb jogi eszközt ad a társadalmi rendet és az ifjúságot veszélyeztető drogkultúrával szembeni fellépéshez.

Fokozott nemzetbiztonsági védelem: állampolgárság felfüggesztése és kibővített rendőri jogkörök

A módosítás szerint lehetőség nyílik arra is, hogy más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárok esetében az állampolgárság határozott időre felfüggeszthető legyen. Ez egyértelmű válasz a kettős lojalitásból fakadó biztonsági kockázatokra. Emellett bővülnek a rendőrség jogkörei is, bizonyos rendezvények – különösen közrend- és közerkölcs-ellenes megmozdulások – betiltása válik lehetővé.

Kiegyenlített igazságszolgáltatás: 70 évre emelkedik az ügyészek nyugdíjkorhatára

A bírókéval azonos szintre, 70 évre emelik az ügyészek nyugdíjkorhatárát. A kormány indoklása szerint ez összhangot teremt a két, egymástól elválaszthatatlan igazságszolgáltatási szereplő között. Fontos, hogy a legfőbb ügyészt ez nem érinti – esetében nincs életkori korlátozás.

Korrekció a kormány veszélyhelyzeti jogköreiben

A módosítás jelentősen szűkíti a kormány mozgásterét veszélyhelyzetekben. Kétharmados parlamenti felhatalmazás nélkül a jövőben nem függeszthetnek fel törvényeket, és nem térhetnek el tőlük rendeleti úton. Ez a lépés a jogállamiság megerősítése mellett egyértelmű válasz a baloldali bírálatokra: Magyarország alkotmányos keretek között, átlátható módon gyakorolja a rendkívüli jogköröket is.

A módosítást kísérő ellenzéki performansz – dudaszó és molinó – nem befolyásolta a törvényhozás menetét. A levezető elnök jelezte: a rendzavaró momentumos képviselők fegyelmi eljárásra számíthatnak.