Közel kétszer annyi ember halálozik el vármegyénkben, mint ahány születik

A lakosság fenntartásához szükséges 2,1-es termékenységi arányszám alá először 1959-ben esett be Magyarország. Ezt követően 1974-ig tartott a negatív tendencia, majd négy évnyi gyarapodás után, 1978-tól napjainkig tartó a csökkenés vette kezdetét. Az abszolút mélypont 2011-ben volt, amikor 1,23-ra zuhant az arányszám, de a '90-es évek második fele óta jellemző volt az 1,3 körüli érték. A termékenységi arányszámok sokat javultak az Orbán-kormányok alatt, de a közel fél évszázada óta tartó demográfiai válság egyre jobban megmutatkozik.

Csongrád-Csanád vármegye sem kivétel a tendencia alól, a születések száma évről-évre egyre lesújtóbb, ami annak is köszönhető, hogy a fél évszázada tartó folyamat miatt, ma már jóval kevesebb a szülőképes nő, így a jobb termékenységi arányszámok mellett is csökkenő a született gyermekek száma. 

2023-ban ez a szám 1570 volt, 2022. első felében 1628, de még a világjárvány sújtotta 2020-as első féléve alá is sikerült lemenni, akkor 1535 csecsemő született.

A születéskor várható élettartam évről-évre nő. Vármegyénkben egy férfi 2001-ben még várható étettartama 68,68 év volt, ez 2023-ra már 73,88-ra emelkedett. A nők várható élettartartama 76,56-ról 78,78-ra nőtt.

A régóta elöregedő társadalom miatt azonban a lakosság így is drasztikusan csökken, 

2024 első fél évében 2659 ember hunyt el Csongrád-Csanádban, így 1225 a lakosság természetes fogyása. Ez a szám pontosan megegyezik a 2023-assal, 2022 első félévben 1129-el fogyatkozott meg a vármegye, 2021-ben 1524-el, míg 2020-ban 1098-al.

Nyitókép: ma7.sk