Internetes zaklatás és más veszélyforrások az interneten

A szeptemberi iskolakezdésnél a gyerekek nemcsak barátokkal, hanem számos új veszélyforrással is találkoznak. Harmadikosok ezreinek órarendjében jelenik meg a digitális kultúra, azaz hivatalosan is belépnek az online világba. Arról, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk és hogyan segíthetünk elkerülni őket, Fülöp Hajnalka, a Kütyüjogsi tanácsadója és trénere osztotta meg tapasztalatait.

Sokaknak a digitális kultúra tanórák lesznek az első tudatos pillanatok az interneten, így például nem magától értetődő az első jelszó kiválasztása, ami alapjaiban határozhatja meg a gyerekek hozzáállását a netes biztonsághoz. A szakértő szerint ez sarkalatos pont, hiszen a szülők sem okvetlen rendelkeznek megfelelő ismeretekkel és védelemmel.

Egy a jelszó: tartós biztonság

„Nem véletlen, hogy ilyen sok az internetes csalás, hiszen az erős jelszóhasználat sajnos a felnőttekre sem jellemző. A kétfaktoros hitelesítés nagyon hasznos, szerencsére már egyre több oldalon elvárás is.” A digitális tréner szerint, ha van rá lehetőség, mindenképpen érdemes élni vele, akárcsak a praktikus jelszógenerátorokkal, amelyek helyettünk adnak ki kitalálhatatlan változatokat.

„Tapasztalataim szerint az alsó tagozatban viszonylag kevés gyereknek van okostelefonja, de felsőben a többségük már rendelkezik valamilyen eszközzel.” A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése is ezt támasztja alá: legutóbbi reprezentatív kutatásuk szerint három év alatt megduplázódott a 7-8 éves korosztályban mobiltelefonnal rendelkezők száma. Felméréseik alapján az online közeget a gyerekével együtt felfedező és erről érdemben kommunikáló szülő jelent leginkább védelmet. 

Jó vagy rossz, de a felnőtt a példa

Fülöp Hajnalka úgy véli, sokan saját magukat felejtik ki az egyenletből: 

Kellenek a korlátok

2017-ben a közösségi médiaprofillal rendelkezők 66 százaléka osztott meg magáról fényképet, 2020-ra ez az arány 58 százalékra csökkent. Az NMHH felmérése szerint a szociális hálókon jelen lévő tízévesek száma viszont három év alatt a háromszorosára nőtt. „Fontos, hogy a gyerekeket a tudatos használat felé tereljük, hiszen az iskolán kívül nagyon sok időt töltenek online, sőt látják a szüleiket, miként használják a digitális eszközöket. Ez ma már a mindennapok része, ezért életszerűtlen és kontraproduktív a teljes tiltás. Ha korlátozunk, azt okosan tegyük!”

A tanároknak eddig sem volt könnyű feladat a tudatosság kiépítése, de az idei, 2024/25-ös tanévtől új kihívásként jelenik meg az okostelefonok iskolai tiltása. „A legjobb, ha többször beszélgetünk a gyerekekkel, hogy megértsék, mitől szeretnénk megvédeni őket. A figyelem elterelése, az idegrendszer megterhelése, az online bántalmazások, az engedély nélküli kép-, videó- és hangfelvételek készítése, majd közzététele valós probléma.” Jó hír, hogy a tendencia javuló: az internetet egyre korábban kezdik használni a gyerekek, az adataikkal azonban már óvatosabban bánnak. 

Az oktató szerint az interneteléréssel rendelkező kütyük önálló kezelésével legalább tizenkét éves korig érdemes várni, addig a közös felfedezést, a kontroll alatti digitális eszközhasználatot javasolja. Tippje szerint az ingyenes és magyar nyelvű szülői felügyeleti eszközök közül a Google Family alkalmazást is érdemes kipróbálni, ám fontos, hogy ez a gyerek aktív bevonásával történjen: „Beszéljük meg velük, mit miért állítunk be, mikor és hogyan fogjuk módosítani. Egyre több hasznos oldal érhető el, ami a szülőt és a pedagógust támogatja a bevezetés folyamatában.”

A zsebpénz is legyen biztonságban

A tudatos online léthez szervesen kapcsolódik a zsebpénz megfelelő kezelése, aminek alapjait már az általános iskolásoknak is érdemes elsajátítani. 

A kezdődő iskolaév remek alkalom arra, hogy végiggondoljuk saját digitális ismereteinket azáltal, ahogy a gyerekeinket tudatosságra tanítjuk a lelki, fizikai és pénzügyi biztonságuk érdekében. A mellékletben található, iskolai vagy családi körben is kipróbálható játék, valamint a Kulcs te vagy! kampány ebben is segítséget nyújt!