Régészeti módszerekkel meghatározták az 1849. július 30-31-én lezajlott segesvári csata pontos helyszínét - nyilatkozta vasárnap Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.
A projekt keretében fémdetektoros non-destruktív régészeti kutatást végeztünk, és sikerült megállapítanunk a csata pontos helyszínét, hogy hol álltak a magyarok és az oroszok az 1849. július 30-i és 31-i ütközetben. Nagyon sok új információnk van a csatáról, és tárgyakat is találtunk, amelyek láthatóak lesznek a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum jövendőbeli szárnyának új tárlatában
- idézte az Agerpres Ötvös Koppány Bulcsút.
A szakember elmondása szerint mintegy 400 ágyúgolyót találtak, valamint egyéb magyar és orosz hadi felszerelést. A ballisztikai számítások eredményeként sikerült azonosítani a csata fő helyszínét.
Világosabbá vált Bem merész hadművelete, amivel oldalba támadta és megzavarta a jól felszerelt, háromszoros számbeli fölényben levő orosz sereget. Valós vonatkoztatási pontok segítségével sikerült rekonstruálni a csata menetét, s tisztázni olyan történéseket, melyeket korábban csak egymásnak ellentmondó visszemlékezésekből ismertünk
- mondta a marosvásárhelyi múzeum igazgatója.
A fehéregyházi csatatér feltárására 2018 és 2019 során, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és a Román Hadtörténeti Múzeum közös projektje keretében került sor. A feltárás közvetlen célja annak a területnek a régészeti tehermentesítése volt, amelyen a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum új szárnya fog felépülni.
A Bem József, illetve Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornokok csapatai között zajló segesvári csatában tűnt el Petőfi Sándor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.