Albániában nyit migráns-táborokat Olaszország

Augusztus elsejétől kezdik meg működésüket azok a migráns-táborok, amelyeket Olaszország nyit Albániában a bevándorlók azonosítására és az illegális migránsok kiutasítására - jelentette be a római miniszterelnöki hivatal.

A dátumot Alfredo Mantovano, az olasz miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár pénteki albániai látogatását követően jelentették be.

Augusztus elsejétől a táborok operatívak lesznek - közölte a római kormánypalota.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök tavaly novemberben kötött megállapodást, melynek értelmében Róma migráns-táborokat létesít az Adriai-tenger túlsó partján található, de az egyik legközelebbi szomszédnak tartott Albániában. A protokollt a római parlament februárban ratifikálta.

Az eredeti tervek szerint a táboroknak az európai parlamenti választások előtt kellett volna megvalósulni, de a táborok építésére vonatkozó közbeszerzési pályázatok lassúsága, valamint a táborok helyszínein felmerült építési nehézségek két hónapos késéshez vezettek.  

Giorgia Meloni korábbi kijelentései szerint a táborok kettős célt szolgálnak, egyrészt tehermentesítik az olaszországi migráns-központokat, amelyek zsúfolásig megteltek. Másrészt az a tudat, hogy nem automatikusan Olaszországba érkeznek meg, hanem egy EU-n kívüli országba kerülnek át, a migránsok visszatartását is szolgálhatja - vélte Giorgia Meloni.  

Alfredo Mantovano felkereste a táborok helyszíneit: a Tiranától hetven kilométerre levő Shengjin kikötővárosát, ahol regisztrációs központ (hot spot) kiépítése zajlik. A négyezer négyzetméter területű táborban azonosítják majd az érkezőket, különválasztva a menedékkérelemre jogosultakat és az illegális bevándorlónak minősített személyeket. A két csoportot két külön létesítménybe helyezik át Gjaderbe.    

A hivatalos adatok szerint a táborok megépítése több mint 34 millió euró költséget képvisel, fenntartásuk pedig évi száz millió euróba kerül majd Olaszországnak.

Alfredo Mantovano úgy nyilatkozott, hogy az albániai táborok olasz modellje innovatívnak számít, és széles támogatás kíséri európai körökben, annyira, hogy már tizenöt tagállam jelezte érdeklődését, az elsők között Németország.