A Nyugat-Balkán puskaporos hordója a robbanás szélén

Az Európa Tanács megszavazta Koszovó csatlakozását a közösséghez. A strasbourgi szervezet ezzel 47 tagra bővül. Szerbia a szégyen napjának nevezte április 16-át, amikor a tanács megszavazta a csatlakozást. A Nyugat-Balkán puskaporos hordója a robbanás szélén - írja a Világgazdaság.

A szerb külügyminiszter szégyennek, a koszovói köztársasági elnök győzelemnek tartja Koszovó csatlakozásának támogatását az Európa Tanácshoz. A szégyen napja a kedd, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megszavazta azt jelentést, amely Koszovó Európa Tanácsba történő felvételéről szól – hangsúlyozta Ivica Dacic szerb külügyminiszter a voksolást követően kiadott közleményében, míg Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök úgy fogalmazott: „végre meghallották az európaiak hangját”. A Nyugat-Balkán puskaporos hordója a robbanás szélén.

A szerb diplomácia vezetője szerint a történelem során először fordul elő, hogy arra tesznek javaslatot felvegyenek-e „valamit, ami nem is állam”, emellett pedig nem is teljesíti a felvételi követelményeket az emberi és szabadságjogok terén.

– idézte a külügyminisztérium közleményét a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

A szerb külügyminiszter szerint a döntést a nemzetközi nagyhatalmak nyomására hozták meg, ezzel azonban magának az Európa Tanács és a nemzetközi jogrend alapjait ásták alá.

– tette fel a kérdést. Hozzátette: Szerbia minden erejével folytatja a harcot, hogy a május 16-án a miniszterek tanácsa ne hagyja jóvá ezt a döntést.

– fogalmazott Ivica Dacic.

Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök szerint viszont az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében most végre „meghallották az európaiak hangját”, és most már csak egyetlen lépés van hátra a szervezetbe történő belépéshez. A koszovói államfő az X-en (korábbi nevén Twitter) megköszönte mindazok támogatását, akik Koszovó felvételére szavaztak, és akik folyamatosan támogatják a koszovói népet.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A túlnyomórészt albánok lakta egykori dél-szerbiai tartomány függetlenségét több mint száz ország ismerte el eddig. A kétoldalú kapcsolatok rendezése mindkettejük esetében az európai integráció alapfeltétele. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó egyeztetés brüsszeli közvetítéssel, ám előrelépést a fontos kérdésekben nem tudtak elérni.