Az Eurostat alapján Románia egyértelműen Magyarország mögött szerepel

A közelmúltban a sajtó több ízben foglalkozott az Eurostat friss adatával, amely szerint 2022-ben, vásárlóerő-paritáson számolva Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói annak jártak utána, vajon igaz-e, hogy Románia gazdaságilag megelőzte Magyarországot. 

1. Az egy főre jutó magyar GDP 16 százalékkal magasabb, mint a román
Euróban kifejezve Románia GDP-je piaci árfolyamon számolva 286 milliárd euró, amely 1,7-szerese a magyar 169 milliárd eurónyi bruttó hazai terméknek, miközben Románia 19 milliós lakossága kétszer akkora, mint a 9,6 milliós Magyarországé. Az egy főre jutó GDP piaci árfolyamon számolva Magyarországon 17 400 euró, míg Romániában 15 000 euró. Az Eurostat által kimutatott román előny csak a vásárlóerő-paritással való súlyozásnak köszönhető.

2. Romániában növekvő, Magyarországon csökkenő államadósság
Románia államadóssága alacsonyabb, mint Magyarországé, de a tendenciák mégis kedvezőtlenek. 2010 óta 29-ről 47,2 százalékra növekedett a GDP-arányos román államadósság, ezzel szemben Magyarország GDP-arányos államadósságát az előző évtizedben csökkenő pálya jellemezte: a 2010-es 80 százalékról 73,9 százalékra csökkent, miközben a gazdasági növekedés ütemét hazánk ez alatt az időszak alatt is fenn tudta tartani.

3. A románok felének okozna nehézséget „egy váratlan kiadás”, a magyarok harmadának
A GDP valóban egy fontos mérőszám a gazdaság teljesítményének meghatározására, de tévútra vezethet pusztán ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a mutatószám a fejlettséget és a jólétet nem méri. A románok közel felének (47,9 százalék) nehézséget okozna egy váratlan kiadás finanszírozása, míg a magyaroknak csak harmada (33,9 százalék) élne meg egy ilyen helyzetet hasonlóan. Ráadásul délkeleti szomszédunknál a 2010 és 2021 közötti időszakban romlás tapasztalható: a 2010-es 44,8 százalékról ez a mutató 47,9 százalékra nőtt. Magyarország viszont az elmúlt egy évtized alatt eljutott oda, hogy ez az arány a 2010-es 73,9-ról 33,9 százalékra, azaz hozzávetőlegesen felére csökkent.

4. A románok ötöde angol vécé nélküli háztartásban él, a magyaroknak csak 1,5 százaléka
A román lakosság 21,2 százaléka továbbra is olyan háztartásban él, ahol sem kád, sem zuhanyzó, sem vízöblítéses vécé nincs, miközben ez az arány Magyarországon 1,5 százalék, ami azonos az uniós átlaggal.

5. Alacsonyabb foglalkoztatottság, magasabb munkanélküliség Romániában, mint idehaza
Románia egyik jellemzője továbbra is a relatíve magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottság. A 20-64 évesek 68,5 százalékos foglalkoztatási mutatója jócskán elmarad Magyarország 80,2 százalékos rátájától. A munkanélküliségi ráta hasonló képet mutat: Románia 2010 óta 9-ről 5,6-ra tudta csökkenteni a munkanélküliséget, míg Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 3,6 százalékra esett vissza, ami kétszer akkora csökkenést jelent.