180 éve született Pick Márk aki csak gyártotta, de soha nem kóstolta meg a szalámit
Városi legendaként maradt fenn, hogy Pick Márk csak gyártotta, de nem kóstolta meg a szalámit.
Az 1800-as évek derekán igencsak gyenge lábakon állt a húsfeldolgozás az egész országban. Sikeres hentesmesterek bicskája is beletört abba, hogy készítményeik idő előtt megavasodtak, tönkrementek. A megoldás receptjét a téli idényben – tehát éppen a sertésvágási főszezonban – rendszeresen ide érkező olasz gesztenyesütők hozták el. De a makkon hizlalt disznókból készült szalámijuk nálunk nem lett igazán közkedvelt. Az első „magyarosított” szalámit 1850-ben Pesten gyártotta az olasz gesztenyesütő, Piazzoni.
Nagyjából ilyen körülmények között vágott bele a szalámi készítésbe a Pick család.
A dinasztialapító Pick Móritz Csehországból Újvidék érintésével valamikor az 1830-as években kereskedőinasként érkezett Szegedre. Öt év elteltével önálló kereskedő lett, vegyesboltot nyitott, de hamar átnyergelt egy jövedelmezőbb üzletre: sógorával, a Makóról származó Kapitel Ignáccal likőrkészítéssel, majd miután útjaik különváltak, a pálinkakereskedelemmel foglalkozott. Időközben a Pick család is öt fővel gyarapodott: megszületett Márk (a szalámigyár alapítója), János, Rozália, Teréz és végül Franciska.
Pick Márk egy szegedi zsidó család első gyermeke volt, aki kereskedőnek tanult, majd gabonakereskedő lett. 1869-ben boltot nyitott szülővárosában, ahol telente néhány mázsás tételben kezdett szalámit készíteni, hasonlóan más termény- és paprikakereskedéshez. Ugyanis nem Pick Márk volt az első szalámigyáros Szeged városában, de az általa alapított családi üzem vált a hazai élelmiszeripar egyik meghatározó vállalkozásává.
A téliszalámi pedig általa – a paprika és a halászlé mellett – Szeged egyik jelképe lett.
Pick Márk viszonylag későn, 37 évesen nősült meg. A lugosi rabbi lányát, a nála 21 évvel fiatalabb Weisz Katalint 1880-ban vette feleségül. Házasságukból öt gyermek született: a szegedi szalámit világhírnévhez juttató Jenő, az építészmérnök Móric, a családnevét megváltoztató szobrászművész Petri Lajos, Dezső, valamint egyetlen lánygyermekük, Margit.
A vállalkozás
Pick Márk először a Tisza Lajos körút 58. szám alatt bérelt egy földszinti helyiséget, majd miután azt a vállalkozás kinőtte, továbbköltözött. Részben a nyereségből, részben felesége, Weisz Katalin hozományából, valamint az apja, Pick Móritz után örökölt vagyonból vásárolt 1885-ben egy házat.
A Margit (ma Gutenberg) és a Zsinagóga (ma Bolyai János) utca sarkán álló épülethez hatalmas udvar tartozott, ahol Pick Márk kétszintes szalámiüzemet, valamint paprika- és kölesmalmot építtetett, ahol megkezdődhetett az iparszerű szalámigyártás.
1883-ban a szalámi készítést különválasztotta cége többi üzletágától, és olasz szakmunkásokkal kezdte meg a gyártást. Szalámigyárának manufakturális termelése a századfordulóra már évi 25–30 vagonra emelkedett.
A szalámigyártás hasznának egy tetemes részét a szegedi nagyzsinagóga építésére fordította.
Az első néhány évtizedben a Pick szalámit lóbélbe töltötték. Ezt később cellulóz alapú anyag váltotta fel. Pick szalámijának különlegessége volt a finom fűszerkeverék és a „nemes penész” fehér bevonata a héj külső részén, amit a dolgozók ecsettel kentek simára.
Érdekesség:
Amolyan városi legendaként maradt fenn, hogy Pick Márk csak gyártotta, de nem kóstolta meg a szalámit. Lévén zsidó származású, aki a krónikák szerint meg sem kóstolta saját készítésű termékét, hiszen az vallása tiltotta, mert nem volt kóser.
A család viszi tovább az üzletet
Időközben, 1892-ben Pick Márk meghal, de a gyár tovább fejlődik, mígnem 1990-ben a gyárat áthelyezik a Felső Tisza partra, a Zsótér és Maros utca közötti részre. A gyárterületet a Pick család részletekben vásárolja meg.
A Pick gyár a párizsi világkiállításon szalámijáért bronzérmet kap.
A Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a PICK szalámi pedig világmárkává válik.
1906-ban a Pick család megveszi a csődbe ment Tiani Szalámigyárat, így a Felső Tisza parti teljes ingatlan a család tulajdonába kerül. Az új telepet fekvése különösen alkalmassá teszi a szalámikészítésre, mert az állandó hűs tiszai levegő kedvező klimatikus viszonyokat biztosít az érleléshez.
Az üzletet özvegy Pick Márkné és fivére, Weisz Mihály vezeti, majd 1906-tól legidősebb fiú, Pick Jenő is belép a cégbe társtulajdonosként, aki hatalmas szerepet vállal a vállalat felvirágoztatásában.
Az első világháború a szalámigyárakat tétlenségre kárhoztatja, az összes raktárkészletet lefoglalják a hadsereg számára. A termelés 1920-ban indul újra. A Pick-szalámit 1917-ben védjeggyel látták el, s a gyár az iparág vezető helyére került, majd 1931-ben kartellszerződésre lépett a budapesti Hesz és a debreceni Vidori szalámigyárral.
A harmincas években meghódította a tengerentúli piacokat is, s igazi világmárkává vált.
Ugyanekkorra datálható, hogy a Pick-nél vízzel hűtött levegőt vezetnek az egyik füstölőbe, amely így használhatóvá válik mesterséges érlelésre melegebb időben is. Pick Jenő 1939-ben bejelenti, hogy több évig tartó kísérletezést követően sikerült nyáron is szalámit előállítani, melyet gyártani kezd. Ezzel az innovációval a cég újabb komoly piaci előnyökre tett szert.
A második világháború idején hadimegrendelésre konzervet és kenőmájast gyártanak, szalámi csupán alkalmi megrendelésekre készül, kis tételekben.
Pick többé nem lép be az üzembe
Az 1948-as államosítás után összevonták a Szegedi Vágóhíddal és a Szegedi Hűtőipari Vállalattal. A komoly beruházásokon átesett, s a továbbra is vezető exportőrnek számító Szegedi Szalámigyár és Húskombinát 1987-ben önállósult, majd 1992-ben Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. néven részvénytársasággá alakult, mely a budapesti, később a londoni tőzsdén is megjelent.
Érdekesség:
1948. március 26-án az üzemi bizottság elnöke felkeresi irodájában Pick Jenőt. Bemutatja neki megbízólevelét, amelynek értelmében a Minisztertanács kinevezi őt a vállalat vezetőjének. A volt tulajdonost átkíséri lakására, ráfordítja a kulcsot arra a vasajtóra, amely elválasztja a gyár épületét a Pick-háztól. Pick Jenő többet nem lép be az államosított üzembe.
A '70-es évek közepén megkezdődik az új szalámigyár építése a régi vágóhíd területén. A több mint egymilliárd forintos beruházás első szakaszában a húsfeldolgozó építése 1973-ra, a sertésvágó és zsírolvasztó üzem 1974-re fejeződik be. Párhuzamosan elkészül a laboratórium és a központi irodaház. Az építkezés látványos szakasza a 63 méter magas szalámiérlelő torony.
Még ezen év június 30-án a Pick részvénytársasággá alakul át, a szegedi cégbíróság augusztusban jegyzi be a 2,27 milliárd forint alaptőkéjű céget Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság néven. Novemberben kezdődik a Pick-részvények nyilvános kibocsátása. Az első körben 100 ezer darab ezer forint névértékű részvényt készpénzért, 113 500 darab részvényt pedig kárpótlási jegyért lehet megvásárolni.
1992. december 21-én a Pick-részvényeket bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére.
A nagy érdeklődés mellett már az első nap 21 ezer darab részvény forog. Az első három nap forgalma árfolyamértékben 35 millió forint.
1999-ben az alapítás 130. évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi ünnepség keretében megnyílik Szegeden a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum.
2007-ben az Európai Bizottság védett eredetűnek minősíti a szegedi szalámit. A védett termékek uniós listáján levő 800 cikk között ez az első magyar termék, a világon más termék ilyen névvel nem forgalmazható.
2009-ben, az alapításának 140 éves évfordulóját ünneplő Pick Szeged Zrt. elnyeri a minőségközpontú tevékenység egyik legrangosabb magyarországi elismerését, a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjat, míg 2011-ben a „Gazdasági Nívódíjat” nyeri el.
A Pick Szeged Zrt. az egyetlen olyan húsipari vállalat, amely két hungarikummá nyilvánított termékkel büszkélkedhet.
Egy felmérés szerint a magyar lakosság körében ma a Pick a legmegbecsültebb hazai márkanév.
Hungarikum
A téliszalámi Pick Márk által a XIX. század végén kifejlesztett és azóta is titokban őrzött egyedi recept alapján készül, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, hideg füstöléssel, hagyományos, szárításos érleléssel, közel 100 napon keresztül. A téliszalámi csakis természetes alapanyagokból, az előírásoknak megfelelően tenyésztett, nagysúlyú sertésekből készülhet. A húst darálás helyett vágják, hogy a szövetek ne sérüljenek. A fűszerszobában zamatos fűszerek kavalkádjából mérik ki téliszalámihoz szükséges mennyiséget, hogy miből mennyit, az a szalámimester által őrzött hétpecsétes titok. Az érlelési folyamat végére alakul ki felületén az egyedi szürkésfehér nemespenész. Az egyedülálló ízvilág megteremtéséhez a szaktudás mellett elengedhetetlen a közeli Tisza folyó állandó hűvös levegője és Szeged város kedvező mikroklímája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
